Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 18. 1683-1686 (Budapest, 1895)

32. fejezet: 1683-1686 - Törvények és okiratok

tartozó hűségünknek megbizonyításáért valami hadat hatalmas vezér parancsolatjára felültetni: az feljebb specificált okokra nézve teljes lehetetlenség, mert mind emberekből s mind értékekből megfogyatkozván ez ország, itthonn gondviseletlenűl s prédára maradna az község; az kiknek el kellene menni pedig, azok is sok fogyatkozások miatt alkalmatlanok és így is sem magunk, sem ez ország megmaradását nem remélketnők. Vagyon már tizenöt esztendeje, ez ország népe ez hazában az német ellen való szüntelen táborozás miatt igen megfogyatkozván, csak az itthonn kívántató vigyázásra is alig érkezhetik. Bécsből egy bejárónk érkezvén: írják követeink, az német az pacificatió iránt csak az elébbeni resolutióban vagyon, melynek páriáját beküldöttük volt. Ali pedig újabban küldvén emberünket, megparancsoltuk, tovább is hűségesen munkálódják és vegyenek végső resolutiót felőle, írják azt is, felette nagy készülettel vannak, most is pedig igen szaporodnak és naponként alább-alább nyomulnak az hadak; az electorok hadai is nagyobb részint Bécs tájékán várnak csak az idő kinyílásától. írják ezt is, az persiai király conjungálni akarja magát az német császárral, melyre nézve egymáshoz követeket is készítnek; arra is ígíri magát, Babilloniát megszállja és valamíg az német császár fegyverét le nem teszi, ő is hasonlóképen fentartja. Az hadban menetel iránt élhet ezzel is: noha az tatárok ez országon való általmenetelek iránt biztat az vezér ő nagysága, mindazáltal ez iránt is Kegyelmednek szükség vigyázásban lenni és ha mit olyat érthet, minden útokonmódokon rólunk elfordítani igyekezzék; megmondván az fővezérnek ő nagyságának, hogy az tatár hadnak ez országon harmadéve lőtt általmeneteli miatt esett sok károk alól is az föld népe fel nem tud épülni; egyébiránt is az megbúsult s elkeseredett föld népe tovább az sok ínséget nem állhatván, vagy elbújdosik, vagy halálra veti magát, mely miatt is tovább való búsulásunk következhetik. (A túllapon azon kézzel, mely az eredetiben levő számtalan igazítást tette.) NB. Az clavissal irt dolgok fordítását Kegyelmed másra ne bizza és az clavissal irt dolgokat Maurocordatus uramon kivűl senkinek ne jelentse, neki is pedig hit alatt. Ugyanazon kézzel: Macskási Boldizsár uramnak. Szeben 14. Mártii 1686. Kivűl azon kézzel, mely a conceptust irta: Macskási Boldisár uramnak a portára. Szeben 14. Mártii A. 1686. (Eredeti fogalmazvány az erdélyi főkormányszék levéltárából.)