Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 18. 1683-1686 (Budapest, 1895)

32. fejezet: 1683-1686 - VIII. 1685. febr. 22.—márcz. 24. Fogarasi országgyűlés

volt bizonyítva — eliez járult a fejedelem vádja, mely bár formában szokatlan volt, de az ellen fellebbezni nem lehetett, s a törvényszék nótán marasztalta Barcsavt. Tárgyalták továbbá azon boszorkányoknak ügyét is, kik a fejedelemasszonyt megigézték s ezért most Görgényben fogva tartatnak — de ennek törvénybe igtatását is elhalasztották. A hosszú, egy hónapnál tovább tartó országgyűlésnek ezek a politikai perek képezték főtárgyát, s amíg azokkal nem végeztek, a rendeknek együtt kellett maradniok. A fejedelmi propositiók febr. 24-én olvastattak fel, azok hat pontból állottak. Az első pont az adó megszavazását ajánlotta. A második pontban a fejedelem kárpótlást kért rendkívüli kiadásaiért. Azután kívánta, küldjenek biztosokat a szászok közé, annak megvizsgálására, hogy mi okozza a szászok nagymérvű pusztulását ? A székelyek sérelmei ügyében később tesz propositiót. Az 5-ik pont a szászföldi halastavakról intézkedik. Az utolsó pont a fiscalis várak kijavítását ajánlja. Szokás szerint letárgyalták a fejedelmi propositiókat, azután a három nemzet sérelmeit s kölcsönös megalkuvás után meghozták a törvényeket. Az adót a rossz termés daczára a múlt évi összegben állapították meg. (I. art.) Kinevezték az adószedőket, a generalis preceptort. (II. art.) A vármegyék pontosan állapítsák meg a kapu számokat. (LEI. art.) A IV-ik art. három egyén honfiusitásáról szól. Az Y-ik art. a szüreti dézsma szedésről intézkedett. A Yl-ik art. a csaló kereskedők megbüntetéséről intézkedett. A YII-ik a külföldi kereskedők ügyét szabályozta. Alvinczy Péter demeterlaki portióját a fiscalis jószágok közül kivették. (YIIE.)