Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 18. 1683-1686 (Budapest, 1895)

32. fejezet: 1683-1686 - IV. 1684. márcz. 8—29. Fogarasi egyetemes országgyűlés

fosztogatták, miután a tanácsi rend intézkedéseinek semmi sikere sem lett, az elharapódzott baj megszüntetésére szigorú szabályokat léptettek életbe. (VIII. art.) Megtörténvén, hogy összeveszett emberek tolvajt kiáltottak s a harangokat félreverték, mint latrok kergetése alkalmával, elrendelik az ilyenek megbüntetését. (IX.) Törvényszékek alkalmával a megidézett alpereseket nem szabad várakoztatni. (X.) A Xl-ik t.-cz. a postálkodással visszaélők ellen hozatott. A XII-ik pedig a fizetett hadak visszaéléseit tiltotta el. A XIII-ik czikk a portára járó posták és portai követek ügyét szabályozta. A székelyek sérelmeinek orvoslására kiküldték Teleki Mihályt és Mikes Kelement, kik az ügyet a Rákóczy-féle complanatió alapján intézzék el. (XIV.) A Bánffi György ellen hozatott törvényt eltörölték. (XV.) A XVI-ik cz. a Kemény-féle gerendi jószág ügyében intézkedett. A XVII-ik czikk Barcsay Akos donatióit érvényteleneknek jelentette ki. A törvényeket a fejedelem márcz. 29-én erősítette meg.

1) Két nappal az országgyűlés bezárása után a fejedelem a törcsvári harminczadosságot Apor Istvánra ruházta egy év tartamára, s azonnal fel is eskették. Nem sokkal utóbb a sóaknák és portusok bérbeadásáról is intézkedett.

2) A két török követ — a nagyvezéré s a temesvári basáé — kik a gyűlés alatt Fogarasban megfordultak, nem hoztak rossz híreket. Már ekkor fia athnaméjának megsürgetése ügyében tőle is, mint főkövet, Drinápolyba Naláczy István s még elébb Xagy Pál ment, de bár hírt egyiktől sem hallott, 3) abban legalább meg volt nyugodva, hogy táborba szállását Törvények és Okiratok XLIX. 2) Ugyanott L., LYI. a) Török-Magyarkori Államokmánytár YI. 405. és 409. 1.