Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 18. 1683-1686 (Budapest, 1895)

32. fejezet: 1683-1686 - Törvények és okiratok

zászló alól is, kiadattassék. kit is ha az ura akar, felakasztathat érette, úgy senki az maga zászlója alól más zászló alá ne menjen, mert meghal érette. 17. Senki sallagvárdákra támadni, úgy az mi és generálisunk ő kgline oltalom és útilevelünket semmiben nem tartani ne merészelje, temetési sírokat felbontani, holtakat megfosztani fel ne tegye, mert meg kell halni érette. Hanem valamely kastélyokban, udvarházaknál, faluknál, vagy embereknél afféle lészen. annak engedelmeskedni ki-ki tartozzék. 18. Ha az útban az ellenség valamely sereget megütne, az más sereg az ő rendit meg ne bontsa hír nélkül, meg se forduljon, confusiót, zűrzavart ne tegyen, hanem várjon az mi, vagy főgenerális uram, vagy főkapitányja, ispánja parancsolatjától, egyébiránt ha ki ez ellen cselekszik, meghal érette. Nappal is az táborban, kivált az mi sátorunkhoz közel, az lövöldözés meg nem engedtetik, hanem az ki puskáját akarja próbálni, menjen félfelé, külömben megpálczáztatik, ha ki penig akármikor is úgy lő, hogy ember sebesedik miatta, annál inkább meghal, meg kell halni érette. Ha mi egyéb kárt tészen penig puskájával, meg kell fizetni. 19. Táborunkban beszállás idején minden seregnek elöljárója erre igen szorgalmatos gondot viseljen, hogy gazűl kiáltozván, és nyargalva le ne szálljon, hanem szép csöndesen, egyik sereg az másiknak mutatandó helyire ne tóduljon, hanem azzal elégedjék meg ki-ki, az melyet tábormesterünk mutat. Ha mely tisztviselő ez ellen cselekszik, tisztitől megfosztatik, táborunkból is kiűzetik. 20. Minden hadnagy az alattok valókra oly szorgalmatosan vigyázzon, hogy hír nélkül senki sehova ne járjon, kinek-kinek sátorát, kalibáját ottan-ottan meglátogassa, és ha valakit megtapasztal, hogy hír nélkül ment ki. azt visszavárván, megfogja, és kapitányja keziben vigye, az penig az mi főgenerális uram keziben hozza. Azt is megvigyázza, ha kinél feljebb megtiltott marhát vagy fejérruhát találna, azt is kapitányja keziben vigye, az penig az mi kezünkben, vagy főgenerális uram keziben hozza. 21. Valaki falut, várat vagy házat parancsolat kivűl felgyújtana, kegyelem nélkül meghal érette, ha penig az tábor helyit felgyújtja, vagy táborhelyen levő tüzet meg nem oltja, hanem úgy hagyja, erősen megpálczáztatik érette. 22. Hamis hírt senki ne költsön, vagy tábort ne ijeszszen. mert meghal érette. Hanem az ki mi hírt, kivált táborunk veszedelmére czélozót, hall. hadnagyának, kapitányának. kapitánya penig nékünk, vagy főgenerális uramnak tartozzék feje vesztése alatt bémondani.