Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 18. 1683-1686 (Budapest, 1895)

32. fejezet: 1683-1686 - Törvények és okiratok

kglk méltó tekintetek és segitségek(ből) árendálván meg az marosvárodjai hid vámja s annak alkalmatosságával ugyanott lenni szokott korcsoma és mészárszékből rendesen lehető jövedelmekkel együtt hatezer forint summában, idest in summa fl. 6000 ' /. azoknak igazgatások és hasznok vételére nézve is, azon authoritással, melylyel megirt kis urunk s kis asszonyunk ő ngok is birták ennek előtte, ő ngokhoz tartozó köteles hűségünknek tökéletes, hiv, igaz és alázatos engedelmességgel való megtartására és követésére, az ide alább megirt punctumokban feltölt eonditiók szerint szabad jó akaratunkból s jó lelkiismerettel kötelezvén magunkat. Mely punctumoknak rendi igy következik: 1. Az feljebb megirt harminczadokat, s liidnak is alkalmatosságát ugyanaz megirt mód szerint igazgatván, az híd építésére is szorgalmatos gondot viselünk, ő ngok is fa és emberbéli segitség felől mutatván kegyelmességedet, az vámházat és mészárszéket elpusztulni s az vámház mellett levő gátot is elveszni nem hagyván. 2. Az feljebb megirt hatezer forint árenda summát az ő ngok tárházában két vagy három ízben, az mikor ő ngok parancsolják, jó pénzűi és fogyatkozás nélkül beszolgáltatván. semmit abban és senkinek az ő ngok specialis commissiója nélkül nem erogálván, ezt is hozzá tevén, hogy ha az orientális compania ez hazában való kereskedésnek alkalmatosságát maga, vagy mások által is követné, s az fenn megirt harminczadokon marháját jártatná, tehát az fenn megirt árenda summát ötezer forint summával megszaporítani tartozzunk. 3. Az kiket vagy az nemes ország articulusi, vagy penig a mi kis urunk ő nga kegyelmes collatiója liarminczad és vámadással üresekké tettenek, azokat sem harminczadadásra, sem pedig vámadásra nem erőltetjük, a kik pedig eleitől fogván harminczad vagy vámmal tartoztanak, azoktól is csak az igaz pecsétes vectigal szerint exigáltatjuk mind vámot, mind pedig harminczadot. 4. Az vámháznál lenni szokott korcsoma és mészárszék jövedelmét úgy alkalmaztatván, hogy az húsnak és kiváltképpen az bornak árultatásával az articulusok ellen ne impingáljunk, és az ő ngok fejérvári korcsomájok jövedelmét is az bornak olcsón való árultatásával ne kissebbitsük. 5. Az kereskedő minden rendeket magok szabad jó akaratjok szerint feltött utokon járni nem akadályoztatjuk, a volkányi harminczadtól is senkit nem idegenitvén, és azon az úton való járástól senkit is közziilek semmi színek alatt