Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 17. 1679-1682 (Budapest, 1894)

31. fejezet: 1679-1683 - X. 16 82. jól. 28—aug. 4.

hogy vladikaságot el ne fogadja a fejedelemtől, még pedig olyan körülmények közt, hogy elébb a Száva dolgát kellett volna eldönteni s csak azután lehetett volna őtet elismerni; aztán oláhul nem is tudott, görögül prédikált, s görög rítust hozott be. Amivel a fejedelem haragját magára vonta az volt, hogy Száva elmozdítása ellen beszélt, s minthogy sok panasz érkezett ellene az udvarhoz, perbe vonták. A július 12-iki vallatások részére kedvezőtlenül ütöttek ki, s a törvényszék, mint olyant, ki az oláh nyelvet nem tudja s hivatalának másképen sem tud megfelelni, sőt saját hívei sem hallgatják — felfüggesztette a püspökségtől s meghagyta, hogy míg ügye el nem dől, vonúljon kolostorba. Következő napon Acatius .Tozsafat lemondott püspöki hivataláról.

1) X. A táborbaszállást a fejedelem jún. 23-áról júl. 23-ára rendelte el Szamosújvárra.

2) Maga júl. 28-án érkezett a vár közelébe Szamosújvár-Németibe (Gerla) s mindjárt a következő napon összegyűltek a rendek a csűrben s itt országgyűléssé alakultak. A fejedelmi feltételeket a rendek közé Teleki Mihály főgenerális s Bethlen Gergely vitték be. mely három pontból állott: 1. a hatalmas porta parancsából azonnal el kell indúlni; 2. gondoskodni, hogy az ország a fejedelem távollétében jó karban maradjon; 3. gondoskodni a Tophaeus Mihálytól kölcsön vett 2500 arany visszafizetéséről. (Mely összeggel a május 2-iki portai expeditio költségeit fedezték.) Macskássy követtársaival ez napon érkezett haza a portáról s azonnal jelentést tett a fejedelemnek s tanácsuraknak. Ezek már nem ringatták magokat csalódásban, hogy ők most nem Erdély, hanem Theököly érdekében kénytelenek kardjokat kivonni s valószínű, hogy Macskássy jelentései e föltevésökben megerősítették őket. Különben sem ') L. Törv. és Okiratok LXVIII. V. ö. T. M. Á. (). VI. k. 27:3. -) Török-Magyarkori Allamokmánytár VI. 247. 1.