Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 17. 1679-1682 (Budapest, 1894)

Pótlék

közepében véghelylyé tétetni Kolozsvár városát. Hogy ezért jobb és csendesebb utakon édes hazánknak véghelyei igaz­gattathassanak. magunk szabadságának megsértődésével is kényszeríttettünk azon véghelyet bizonyos conditiók és edic­tumok alá vetni. Azmely véghelyben főkapitánynyá válasz­tottuk kegyelmes urunk ő nga kegyelmességéből tks, nzts losonczi Báníi Dienes atyánkfiát, ő nga egyik belső tanács­urát, Dobokavármegyének főispánját. Választottuk pedig ő kglmét az kolosvári főkapitányságra oly plena authoritás­sal, hogy mind az sebesvári, somlyai és csehi praesidiariu­sok az nemes ország után praecise ő kémétől dependeáljanak. Mivel pedig az végbeli állapotok azt kévánják, hogy azok­nak igazgatási titokban legyenek és az dolognak kimeneteli előtt napfényre ne keljenek, hogy így a dolgok rende­sebben folyhassanak, az mostani partialis gyűlésre ide hivat­tatott az nemes országnak három nemzetből álló rendei az Ngd méltóságos személye mellé minket, úgymint Xgd taná­csi renden lévő híveit, tábla fiait és mind az három nem­zetből álló böcsületes atyjokfiait, rendelték, hogy ha mi difficultások ekkédiglen azon véghelyekben voltanak, azokat az időnek s ez mostani alkalmatosságnak mivoltához képest jó rendben vennők és cum plena authoritate megírt kapi­tány atyánkfiát azon tisztiben Ngd beállíttathatná. Mi is, klms urunk, Ngddal ezen dologban fáradozván, az mennyiben ez hazának hasznos megmaradására az dol­got esmérhettük lenni, bizonyos punktumokat, egyszersmind edictumokat is írtunk ő keglme eleiben, az melyeknek effec­tuálására authoráltuk is ő kglmét. Az végbeli difficult ásókról, melyeket B á n f i Dienes atyánkfia beadott, arról való resolutiók punctatim így következnek: Ad 1. Hogyha az török nemzet ennek utánna zász­lóstól. csoportonként az erdélyi határban s az partiumban is az végházakon belől, úgy mint Erdélyben, Sebesváron, az partiumban Somlyón belől jönne, becsapna, adót szedne, a szegénységet saczoltatná, adóját feljebb róná, írná. annál­inkább fegyver által hódoltatná, rabolná, in hoc casu kolozs­vári kapitány atyánkfiának plena authoritást adtunk, hogy őket levágassa. Ha a kolozsvári praesidium ennek refrená­lására elégséges nem lenne, ő kglme hírt tévén Aranyos­székre, Enyed és Thorda várossira, kővári nemességnek s ugyanott való és szamosújvári puskásoknak, kik is az ő kglme requisitiójára tartozzanak éjjel nappal jó hadi appa­ratussal ő keglme mellé menni személye szerint, vagy jó

Next

/
Thumbnails
Contents