Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 17. 1679-1682 (Budapest, 1894)
Pótlék
közepében véghelylyé tétetni Kolozsvár városát. Hogy ezért jobb és csendesebb utakon édes hazánknak véghelyei igazgattathassanak. magunk szabadságának megsértődésével is kényszeríttettünk azon véghelyet bizonyos conditiók és edictumok alá vetni. Azmely véghelyben főkapitánynyá választottuk kegyelmes urunk ő nga kegyelmességéből tks, nzts losonczi Báníi Dienes atyánkfiát, ő nga egyik belső tanácsurát, Dobokavármegyének főispánját. Választottuk pedig ő kglmét az kolosvári főkapitányságra oly plena authoritással, hogy mind az sebesvári, somlyai és csehi praesidiariusok az nemes ország után praecise ő kémétől dependeáljanak. Mivel pedig az végbeli állapotok azt kévánják, hogy azoknak igazgatási titokban legyenek és az dolognak kimeneteli előtt napfényre ne keljenek, hogy így a dolgok rendesebben folyhassanak, az mostani partialis gyűlésre ide hivattatott az nemes országnak három nemzetből álló rendei az Ngd méltóságos személye mellé minket, úgymint Xgd tanácsi renden lévő híveit, tábla fiait és mind az három nemzetből álló böcsületes atyjokfiait, rendelték, hogy ha mi difficultások ekkédiglen azon véghelyekben voltanak, azokat az időnek s ez mostani alkalmatosságnak mivoltához képest jó rendben vennők és cum plena authoritate megírt kapitány atyánkfiát azon tisztiben Ngd beállíttathatná. Mi is, klms urunk, Ngddal ezen dologban fáradozván, az mennyiben ez hazának hasznos megmaradására az dolgot esmérhettük lenni, bizonyos punktumokat, egyszersmind edictumokat is írtunk ő keglme eleiben, az melyeknek effectuálására authoráltuk is ő kglmét. Az végbeli difficult ásókról, melyeket B á n f i Dienes atyánkfia beadott, arról való resolutiók punctatim így következnek: Ad 1. Hogyha az török nemzet ennek utánna zászlóstól. csoportonként az erdélyi határban s az partiumban is az végházakon belől, úgy mint Erdélyben, Sebesváron, az partiumban Somlyón belől jönne, becsapna, adót szedne, a szegénységet saczoltatná, adóját feljebb róná, írná. annálinkább fegyver által hódoltatná, rabolná, in hoc casu kolozsvári kapitány atyánkfiának plena authoritást adtunk, hogy őket levágassa. Ha a kolozsvári praesidium ennek refrenálására elégséges nem lenne, ő kglme hírt tévén Aranyosszékre, Enyed és Thorda várossira, kővári nemességnek s ugyanott való és szamosújvári puskásoknak, kik is az ő kglme requisitiójára tartozzanak éjjel nappal jó hadi apparatussal ő keglme mellé menni személye szerint, vagy jó