Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 17. 1679-1682 (Budapest, 1894)

31. fejezet: 1679-1683 - VII. 1681. jún. 10 — 20.

Á törvényeket a fejedelem jún. 20-án erősítette meg.

1) Theököly önérzetét sértette az, hogy a porta a vállalat élére Apatit állította, ilyen módon őtet is alája rendelvén, s hogy az athnamét is hozzája küldötte. A fejedelem maga is gyanította ezt — s még az athname megérkezése előtt, a fegyverszünet felbontása ügyében, tanácsuraival egyetértve, követséget küldött hozzá, mely Theökölyvel, midőn Kapusiból Beregszász felé volt indulóban, találkozott. Az izenet elég éles volt: nemcsak a köteles hálára emlékeztette Theökölyt, hanem még jószágelkobzással is fenyegetőzött.

2) Valószínűleg nem ezért, hanem a török segély megadásának hírére Theököly felbontotta a fegyverszünetet, de egyúttal jún. 14-én Diószegen tisztjeitől térítvényt vett, melyben ezek kijelentették, hogy csak őt ismerik uruknak. De nem akart annak olyan színt adni, mintha Apafival ellentétbe akarná magát helyezni, s jún. 30-án kiállított hitlevélben kötelezte magát, hogy »mindenekben az szerént, valamint a győzhetetlen és hatalmas császár s fővezér urunk ő nagysága, ő nagyságának kezére adta«, tőle fog függeni, csak a haza megbántásával ne legyen az, s a fejedelem se háborgassa mostani tisztében s hivatalában.

3) Wesselényi Pál pedig július 8-áról még határozottabban hangzó térítvényt állított ki.

4) Mindezek a tárgyalások sok időt vettek igénybe, s Apafi még mielőtt befejezte volna, megtette a táborbaszállásra az előkészületeket. Ügy rendelkezett, hogy a hadak aug. 20-ára Szamosújvár alá gyülekezzenek, s minthogy az egész táborozás élére ő volt állítva, maga személyesen is a fősereggel együtt akart kimenni. Már ez a körülmény is nagyobb előkészületeket vont maga után, s erre vonatkozó rendeletét aug. 10-én adta ki: mondhatni egész kis udvart vont össze maga körűi.

5) ') U. o. LI. e). ') L. törv. és Okmányok LII. 3) Bujdosók Levéltára 130-ik 1. *) Ugyanott 292-ik 1. s) Törvények és Okmányok I.V.