Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 17. 1679-1682 (Budapest, 1894)

31. fejezet: 1679-1683 - Törvények és okiratok

potentissimi imperatoris Portám residendum. Quem quidem et ipsi, excellentiae Vestrae humillime recommendant. Interim mei quoque officii duxi eundem Excellentiae Vestrae demisse praesentare. Quam enixe peto iuxta innatam benignitatem et genti mirum in modum quassatae saepe contestatum favorem dignetur, tanquam virum lioc munere omnimode idoneum clementer excipere. Et placeat Vestrae Excellentiae hactenus idem miiuus continuantes ad suas familias redire. (Az erdélyi volt kir. főkormányszék levéltárában levő eredeti fogalmazványból.) LXV. 1682. febr. 23—márcz. 21. Jelentések a törökök és bujdosók rablásairól. a) 1682. febr. 23. Serédi jelentése. Kegyelmes uram! Isten Ngodat minden dolgaiban szerencsésen boldogítsa. Most istennek hála keglmes uram Nsgod ide ki való birodalma az sanczoltató labanczoktűl csendességben vagyon, nincsenek is semmi híreim. Az labancz rabok még mind itt raboskodnak. Az váradi basának írtam volt keglmes uram egy itt való Nsgod praesidiarius szolgájának itthon nem létemben Sástelek nevű faluban szent-jóbi törökök által való levágások felől, melyre mi választ írt, levelét Nsgodnak in specie békűldöttem, melyben az szegény bujdosó magyarok felől is böcstelenűl emlékezik. Szatmárra küldöttem embert Keglmes uram, honnét is ha mit érthetek. Nsgodnak mint Keglmes uramnak alázatosan megírom. Az mint mondják Keglmes urain, szégyenlik az szatmáriak az mostani szégyenvallásokat. Éltesse isten Nsgodat sok számos esztendőkig szerencsés uralkodással, kévánatos egésségben. In Somlyó die 23. Febr. anno 1682. Nagyságodnak alázatos méltatlan szolgája míg él Serédy Benedek mp.