Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 17. 1679-1682 (Budapest, 1894)

31. fejezet: 1679-1683 - Törvények és okiratok

niatosságával a szegénységet helytelen és illetlen terhelte­tésekrűl s azoknak refrenáltatásökrúl elég sok jó és helyes articulusink extálnak, melyeknek semmi effectnmát, sőt a sok insolentiákkal való szegénység terheltetésének csak valami megszűnését s könnyebbedését sem vesszük eszünk­ben; hogy azért ennekutána afféle sok insolentiák eltávoz­tassanak és az szászokon való ingyenélődők s helytelen postalkodtatók refrenáltassanak s így az olyanokról írott articulusink effectuálódjanak, Nsgod kegyelmes resolutiója szerint végeztük, hogy indifferenter senkinek, valakiknél Nsgod czímere vagy salvus passussa nem lészen. vagy ez haza s közönséges ország dolgaiban nem járnak, postalova­kat s vonómarhákat adni ne tartozzanak és ha kik a sze­génységet arra erőltetnék, tartozzanak megfogni és a köze­lebb való tiszt kezében adni, ki is Nsgod méltóságos udva­rában küldje megbüntetésre. Erre penig szorgalmatos vigyá­zása légyen szebeni királybíró atyánkfiának és ha kik olyak találtatnak. Nsgodnak értésére adván, kedvezés nélkül meg­büntettessenek. salvus passust is a tanácsurak ő kegyelmek, fő- és vicehopmesterek, udvari főkapitány, praefectus, secre­tarius és postamester atyánkfiain ő kegyelmeken kívül senki ne subscribáltasson és ha kik subscribáltatnának is, az deákok meg ne pecsételjék, melyet ha valamely deák cse­lekednék, gyalázatosan űzettessék el az cancellariáról, ha kiknek penig salvus passus adatik, útjokat elvégezvén, tar­tozzanak főhopmester atyánkfia ő kegyelnie kezében adni ; és ha kiknek főtiszt atyánkfiai ő kegyelmek közül czímer vagy salvus passus adatik, ne magok dolgára fordítsák, hanem csak az Nsgod s ország és ez haza közönséges dol­gaiban éljenek véle, mindazáltal ezzel a szász natio atyánk­fiai ő kegyelmek ne abutáljanak, hanem szállásadással és pénzért való gazdálkodással tartozzanak az úton járóknak az effélékről írott articulusok szerint, megkülönböztetvén az embereket az becsületnek rendi szerint, a nemes vár­megyéken és egyébiitt is indifferenter mindenütt ezen arti­eulusnak virtussá kiterjedvén. Art. XVIII. A tisztek provisiójáról. Lévén elegendő articulusink az latroknak és károm­k<»dóknak megbüntettetésekről, mégis ez hazában nemhogy megszűnni, hanem naponként inkább inkább azon vétkek eláradni láttatik: hogv azért tiszt atyánkfiai ő kegyelmek

Next

/
Thumbnails
Contents