Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 17. 1679-1682 (Budapest, 1894)

31. fejezet: 1679-1683 - Törvények és okiratok

148 KIINKI.VI oKS/Ár.nvi'T.KSI EMI.KKF.K Juliam indicia et celebrata, erga prudentes et circunispec­tos Michaeleni Serkel judicem regium et -loannem Bong­rácz jura tum civem civitatis et sedis Cels. Vrae Saxonicalis Szász-Sebes, tanquam legatos ejusdem civitatis et sedis accessisse, eosdemque extra portám civitatis ejusdem ('eis. Vrae Albae-Juliae, vulgo Szent György kapu nuncupatam in via publica sen communi, comitatuque Albensi Tran­sylvaniae personaliter repertos, in omnibus juxta tenorem et continentiam instructions infrascriptae, nobis per ante­latum directorem oblatae, citavimus pariter et certitica­vimus. Cujus (|uidem instructionis tenor et continentia hungarico idiomate sequitur in liunc modum: Albisi nem­zetes Barabás Péter uram, a mi kglmes urunk ő nga fiscalis directora, ratione officii citáltatja ad 3-iiim az mi kgls urunk és nemes ország eleibe ez mostani gyűlés­ben personalis comparitióra Szász-Sebes városának és szék­nek királybíráját Serkel Mihály uramot, és azon város­nak egyik hites polgárát Bongrácz János uramot, mint ugyanazon Szász-Sebes városának és széknek legatusit, ilyen okon, hogy midőn in hoc anno praesenti 1680. die 26. Novembris az mi kgls urunk ő nga propositióinak vég­hez vitelében fáradozna a nemes ország, a mi kgls urunk ő nga mlgos tanácsúi- híveivel együtt, de nevezetesen a propositióknak abban a részében, a melyben a mi kgls urunk ő nga kévánja, ezen esztendőben közelebb elmúlt májusi országgyűlésében emanáltatott articulus szerint Brassó városának hostatjában Bolonyában az orthodoxa religion levőknek templum helyeknek megadattatását effec­tuáltatni, akkoron a több universitas legatusi közül exur­gálván a brassai biró társaival, penes supplicationem kévánt volna ellenkező dolgot az ő nga propositiójával és a nemes ország articulusával, és midőn judicium alá vötték volna supplicatiójokat, és azon specificált májusi articulus com­muni voto et suffragio dnorum regnicolarum kgls urunk propositiója szerint helybenhagyattatott volna, publice eri­gálván és opponálván magokat, mint publicae pacis, unionis, et articulorum turbatores. crimen laesae majestatis com­missores, et manifestae scissionis attentatores protestálta­nak, hogy nem animálnak, igazságok mellől el néni állanak, mivel soha közöttök azon religiónak exercitiumja nem volt; de signanter az egész universitas képében fenyegetődzéssel a szebeni nótárius protestála, hogy eddig igaz hívek voltunk, de meglátja Ngtok, Kgltek. mi leszen ennek a gyümölcse, ezután nem úgy lészen, mint eddig volt, melyet sok protes­tatiókkal urgeáltak a specificált személyek, és mellettek

Next

/
Thumbnails
Contents