Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 17. 1679-1682 (Budapest, 1894)

31. fejezet: 1679-1683 - Törvények és okiratok

az németet ezen dologban az keresztíny királyok s fejedelmek meg nem segítik. Mely az jövő tavaszi ul ne haladjon; kirtíl is idején tudósíttassanak, alkalmaztathassák magokat. Avagy ha az fegyverrel való segítség nem lehet, az tractára való alkalmatosság engedtessék meg, (mivel az német avval rémíti őket, nemhogy his császár az húsz esztendeig kötött frigyet (kit is az nímet sok ízben felbontott) eltelésig megsegíteni, sőt azt még tíz esztendővel megszaporítani igírte) hogy addig való securitások lehessen az némettűi, míg az his császár segítő kegyelmességét hozzájok megmutatja, ők akkor is készek régi igíretek szerint jó módokkal való béhódolásra. Ezt az mint írók. nekünk úgy kellett megírnunk, az mint ők izenték. XIII. Ha az lengyelek felől lészen kérdés, azt felelheti : ott az királynak, nagv részinek az uraknak s az országnak, az kik nem németesek, az Iiis császárral való békességhez van kedvek. Most az határ eligazításának alkalmatosságával lett valamely várhoz tartozó faluk s darab föld felett való panaszkodásra való ok adások, mely iránt is halasztották magokat az jövő gyűlésekre, hova is emberünket küldjük, s ha mit érthetünk, ő ngát tudósítani el nem mulatjuk. XIV. Ha valamiképpen az idebé lévő francia felől kérdés lesz, feleleti. Az azért vagyon itt. hogy az királya nevével az bujdosó magyarokat intse (minthogy ő nga engedelmébűl az magyarok éltek eddig is mind emberbéli, mind pénzbéli segítségével) hogy his császártúl el ne szakadjanak, az némethez vissza ne menjenek, az minthogy az is nem keveset használt az magyarok előtt. Mert noha az pápa őket igen akarja öszvebékéltetni az római császárral, de az franczia kedvezvén az magyaroknak, inkább akarja, hogy fegyver által vigye végben dolgát. Igen reá kell vigyázni, mind az Balásházitúl beküldött, mind az magával bement levelek visszajöjjenek. Datum in civitate nostra Alba Julia die et anno praenotatis. (Egykorú másolat. Nemzeti Múzeum. Tunyogi-gyújtemény.)