Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 17. 1679-1682 (Budapest, 1894)

31. fejezet: 1679-1683 - III. 1680. máj. 18—jún. eleje

s kapitánysága alatt fogságban levő vagy ott lappangó gonosztevőket fogassa össze s kísértesse Szamosújvárba.

1) Innen aztán ezeket részint főúrnak, részint katonáknak öltöztetve Barcsay Mihálylyal elküldte Váradra, elhitetve velők, hogy őket török szolgálatba állítja — s ott aztán lefejeztettek.

2) Ez s a különböző »fizettségek« a dolgot végre lecsendesítették.

3) April utolsó napjaiban Mellemet aga kapuesi basa megindúlt a fermánnal s a kaftánynyal, mely a porta megengesztelését jelentette s július végén Székely László is haza indult.

4) III. Hogy Theököly, fiatalsága daczára, fényes hadvezéri tehetséggel bir, azt már eddig is több ízben volt alkalma megmutatni. De kényes viszonyok között is épen oly kitűnő diplomatának mutatta magát. Bizonynyal szíve szerint egész jó lelkiismerettel írhatta Telekinek pár héttel a. szoboszlai választás után (febr. 2.), hogy benne privatuma keresésével hazája, nemzete veszedelmére czélzó dolgokat nem fognak találni, s becsületét, kötelességét nemzetéhez minden respectusnál feljebb becsüli — de, vetette hozzá : »nekem is csak reménységgel nem telik be az hasam, s életrevaló embernek tartom magamat.«

5) A remény még mindig megcsalta; minden, ami eddig történt, arra szolgált, hogy meggyőzze őtet, hogy a bujdosók ügye az eddig követett úton nem fog révpartra jutni. Annál pedig, hogy ezután is a parázsból Apafinak kaparja a gesztenyét, »életrevalóbb« ember volt. A szoboszlai választás az új útratérést jelezte: azt, hogy még annyira sem fog, mint eddig tette, az erdélyi politika járszalagján előre haladni kitűzött czélja felé. Szoboszlóról Felső-Magyarországra ment, s február l) L. Törv. és Okiratok XXII. *) Trausch Chronicon II. k. 185. 1. Cserey 113. 1. 8) L. Törv. és Okiratok XIV. Török-Magyarkori Államokmánytár VI. k. 88. 1. 4) Török-Magyarkori Államokmánytár Vi. 80. és 9t> II. Törv. és Okiratok XXVIII. s) Theököly Levelei 10ß. 1.