Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 17. 1679-1682 (Budapest, 1894)

31. fejezet: 1679-1683 - II. 1680. jan. 12

Paládi portai posta decz. 21-én megérkezett Fejérvárra Székely László jelentésével s a fejedelem azonnal meghívta tanácskozásra Teleki Mihályt.

1) Be a dolog fontosahb volt, hogysem a tanács maga határozhatott volna 1680 január 12-ére a fejedelem országgyűlést hirdetett. II. Közepette a portai sanyargattatásoknak Apafi kísérletet tett, hogy befolyását a bujdosókra megtartsa, Folytonosan sürgette, hogy ezek Wesselényit küldjék ki Erdélybe, s még a radnóthi tanácskozásból Gvulafyt hozzájok küldé, Gvulafy nov. 9-én ért haza tagadó válaszszal s Apafi nov. 29-re összehívta a tanácsurakat.

2) Mire ezek összejöttek, a dologban már nevezetes fordulat állott be: Theököly Szikszó-Újfalunál nov. 3-án fényes diadalt aratott a császári hadakon, s ezzel szemben Apafi nem tudott többet elérni, mint azt, hogy az Erdélyben élő bujdosók decz. 2-án reversálist állítottak ki, hogy még 1680-ban is híven kitartanak mellette.

3) E nyilatkozat értékét a jövendő események nagyon leszállították; egy hónap múlva, jan. 8-án (1680.), a szoboszlai gyűlésen a bujdosók Theökölyt fővezérré választották.

4) Epen e napon történt meg a portán is az első lépés a végleges elöntésre. A fődolog az volt, hogy haladékot nyerjen Apafi, s Teleki és valószínűleg több tanácsúi' megkérdezésével megbízta kapitiháját, hogy egyenesen magát a nagyvezér tiháját igyekezzék közbenjárónak megnyerni a porta haragjának csendesítésére, s adja elő neki, hogy az Erdélybe küldött kapucsi basa követte el a legnagyobb hibát azzal, hogy sokat időzött Váradon s ilyen módon időt adott a főbűnösöknek, köztük Horvát Jánosnak, hogy Szathinárra a németek közé meneküljenek, mi által megbünteté') Deák F. A Bujdosók Levéltára 192-ik 1. 2) Bujdosók Levéltára 191. 1. 3) Török-Magyarkori Allamokmánytár VI. 77. 1. *) Legelsú' Wesselényi írta alá a szoboszlai választási okiratot. Angyal I. 2ÍR. 1.