Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 16. 1675-1679 (Budapest, 1893)

30. fejezet: 1675-1679 - IV. 1677. máj. 31—jún. 3. Fejérvári országgyűlés

Az »ambitiosu3 halnak«, mint Bethlen nevezi Béldyt, bizonynyal az is fájt, hogy a »besúgókat« feleletre nem vonhatja. De nem olyan ideális okokért, mint Cserey hiszi, hanem azért, mert ebben még nagyobi) megaláztatást látott, mint a generálisság elvesztésében. Ez a csirájában elfojtott mozgalom : törekvés volt az udvari párt, a parvenu-k megbuktatására : s most erről a törekvéséről kellett volna lemondania. Naláczyt, Székely Lászlót, Vajda Lászlót »a fejedelem mindenkor a tanács állása alatt ott udvaroltatta« 1), a maga hátamegett ezeket a »kicsoda micsodákat.«

2) Ezek és a Teleki járma alól akarta ő a fejedelmet felszabadítni, nem pediglen őt székétől megfosztani, mint egy izben maga izente Kálnokytól Bethlennek.

3) Az ő mozgalma hát valóban hatalmi kérdés volt: »vagy ő, vagy az udvari párt.« De az udvari párt elnyomta a mozgalmat és megalázta őt. Amint Bánffy kivégeztetése után a viszonyok alakúlása következtében hatalomra jutva, nem tudott számolni a viszonyokkal, úgy nem tanúit meg megaláztatása után sem. IV. Apaíi, valahányszor csak komolyabb ellenállásra talált a rendeknél, nem mulasztotta el felemlítni. hogy fejedemségét a portától nyerte. Épen ezért egész hatalmát a portára építé s gondosan került mindent, mi őt ott kedvetlenségbe hozhatta volna. A portai viszonyok alakúlásában találjuk fel annak a 24 óra alatt bekövetkezett gyors megváltozásnak okát, hogy Telekinek megtiltotta voluntariusait magyar területre vezetni. Mind ő. mind Teleki csak ideiglenesnek tekintették ezt az intézkedést. Hogy egyenes felhatalmazást nyerjenek a beütésre, azt nehezen hitték, de annyit legalább mégis remélhettek, hogy a porta elnézését is kieszközlendik. Buda János portai kapitihától olyan levelek érkeztek, melyek legalább a reményt nem zárták el. A mint a nagyvezér változásának híre hivatalosan megérkezett, mind a fejedelem — ') Bethlen Miklós I. 470. 1. -) Ugyanott I. 482. 1. Ugyanott I. 478. 1.