Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 16. 1675-1679 (Budapest, 1893)

30. fejezet: 1675-1679 - Törvények és okiratok

dani. midőn az Úristen minden eszközöket elvett szegény nemzetünk elől. hiszem jobb ezt a félelemmel és vélekedéssel teljes médiumot elkövetni, mintsem ezt is elmulatván, csak hanyatthomlok ugratni a veszedelembe ama mondás szerint: Praestat aliquo modo quam nullo modo esse; ha most csak tolerabiliter lehetne is a szegény magyar nemzetnek pihenése, és szabadságinak ha nem in toto, saltem in parte helyreállítása, talán az Úristen jobb alkalmatosságot szolgáltat a megorvoslásra. De ennek a tractának nem pompásan sok commissiókra és solennis legatiókkal kellene lenni, ha a bécsi udvar sincere kivánja a békességet és Erdélynek is elveszését nem tette fel czélúl. hanem oly titkos alkalmatossággal, hogy az hatalmas nemzetnek ne menne fülében. így a realitása meglenne a dolognak pompája nélkül is. Nagy-Bánya nem messze az erdélyi határhoz, az oda való küldése az ő felsége embereinek is meglehetne sokféle praetextussal. ami embereink is Kővárból elég alkalmatosságot találhatnak a vélek való szembe léteire és tractára czégér nélkül. De ezt objiciálhatná valaki, nem egyez soha meg az exul atyafiaknak elméje azon, hogy ez az bizonytalan és könnyen változó békesség tractáltassék. Felelet: Minthogy egy gradusban nincsenek; hanem desperatió vagyon némelyekben ő kegyelmek közül, kétség nélkül úgy kell hinni, hogy meg nem egyeznek, de mivel (amint feljebb vagyon írva) nincsen más medium fenn, kételenség alatt az kell követni embernek, amit lehet; annakfelette mivel kétség nélkül sem a megbékelésben sem az hadakozásnak continuálásában nem fognak ő kegyelmek mindnyájan megegyezni, annál inkább kell a tractát continuálni, mert félő, csak az egynehány desperatus személy marad fenn, a többi per partes imígy amúgy visszamennek a magyar nemzet közönséges megbékélése nélkül. Ezt pedig félő. hamar meg ne bizonyítsa az experientia. miként egy sereg elkezdi, a többi könnyen követi. Ha ennek a tractának jó móddal való elkezdése lehetne, azután kellene a conditiók felől consultálódni; hogyha pediglen ennek a tractának semmi egyéb haszna nem lehetne is. mind Isten előtt, mind ez világ előtt nem lészen Nagyságod, sem Erdélyországa oka annak, ha az hatalmas nemzet által Magyarország megrontatik és sok ezer keresztyén esik rabbá : mert csak a legkisebb keresztyént is valaki szántszándékkal rabságba viszi, nagy számadásra rnégyen Isten eleiben. Ezeket akarám Nagyságodnak Kegyelmes I ram alázatoson jelentenem, nem oly feltett czéllal. hogy mások elméjének igyekezném praescribálni véle. (mely távol legyen tőlem), hanem kötelességemben járó dolognak tartottam, amit csekély elmémmel