Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 16. 1675-1679 (Budapest, 1893)

30. fejezet: 1675-1679 - IX. 1679. máj. 27—jún. Fejérvári országgyűlés

vezéseit, hogy a biztosok közt magyarok is legyenek. Különben arra is felhatalmazta, hogy jelentse ki, hogy a török a békét nem ellenzi, de más oldalról ő a dolog elhalasztását nagyon károsnak tartaná.

1) Jóformán még el sem indúlt Vajda, midőn a konstantinápolyi rabok s ezek barátainak újabb rezgelődése

2) arra indíták Apatit, hogy a párttal véglegesen leszámoljon s e czélból a törvény által megszabott határidőn belül ápr. 17-ről máj. 27-re egyetemes országgyűlést hirdetett.

3) Az 1678-iki májusi és októberi gyűléseken nótázottak elitéltetése még nem volt articulusba foglalva. Ez a körülmény nem gyöngítette ugyan az Ítéletek jogérvényét, de az articulusba foglalás ténye a büntetést súlyosabbá tette. Azokon kívül, kikre már ki volt mondva az Ítélet, ha többeket megidéztek is, de csak az egyetlen Cserei Jánost marasztották a nótán, kit az a vád terhelt, hogy Béldy Pállal levelezett

4) s hogy Fogarast fel akarta Béldynek adni.

5) A gyűlésnek csak törvényei maradtak fenn az irományokon kívül. Az I. articulus a jobbágy-felkérések ügyében Tövisen s más helyeken követett visszaélések megtorlását rendeli el. Minthogy Somlyón a vármunkálatokat kizárólag csak a krasznavármegyeiek végzik, elrendelék, hogy mind azok az intézkedések, melyeket a Somlyóra kiküldött bizottság (1675.) rendelt el, szigorúan megtartassanak. (II.) A szamosújvári puskások, ha Máramarosvármegyében garázdálkodnak, ott ezen vármegyében tartozzanak törvényt állani. (III.) A IV. art. a jó hús árát másfél, az alábbvalóét egy fillérben limitálta. ') Vajda utasítása Török-Magyarkori Államokmánytár VI. k. 50. s köv. 11. Egy más példányról Bujdosók Levéltára 185. 1. 2) Törvények és Okiratok CXXXVII. 3) Ugyanott CXXXIX. *) Hogy egy levelet írt neki, »melyet a ki akart jóra, a ki akart, rosszra magyarázott«, írja Bethlen Miklós I. k. 504. 1, 5) Cserei 116. 1.