Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 16. 1675-1679 (Budapest, 1893)

30. fejezet: 1675-1679 - IX. 1679. máj. 27—jún. Fejérvári országgyűlés

fogadta kihallgatáson, de töhbet most sem nyerhetett, mint azt, hogy ^z ügy ismét Bethunere bízatott - s »a király declaratióját protectió iránt in genere, ha megbékélik a császárral« x) — s erről is csak január közepén értesülhetett, mert Absolon decz. 24-én ért Varsóba. Most csakugyan nem maradt más számára hátra, mint az, hogy maga vegye a béketárgyalások fonalát kezébe s e czélból Vajda Lászlót 1679. febr. elején Bécsbe küldte, hol hasonlóképen óhajtották a békés megoldást, bár annak létrejöttében nem bíztak. Vajda febr. 12-én érkezett az udvarba, azzal az utasítással, hogy a bujdosókkal a kiegyezést megkönnyítse s a császárral való tárgyalásokat folytassa. Előzékenyen fogadták s febr. 20-ig folytak a tárgyalások, mikor Vajdát azzal a biztatással bocsátották haza, hogy maga a császár is óhajtván a békét, elfogadja azt a megoldást, hogy a két fél biztosai egy közösen megállapítandó helyen megkezdjék a tárgyalásokat.

2) Ugyanakkor midőn Apáti Vajdát Bécsbe küldte, írt a kapitihának Szeghalmi Andrásnak, hogy eszközöljön ki olyan tartalmú engedélyt, hogy közvetíthesse a békét a császár és a bujdosók közt. Márcz. 27-én megkapta azt, de oly feltétel alatt, »hogy az fényes portának ennyi esztendők alatt való protectiója haszontalan ne legyen« s addig ne concludáljon, míg a feltételekről a portát nem értesíti.

3) Kétségtelen, hogy a békét mindenik fél óhajtotta, de azért egyik sem bizott a sikerben. »Isten tudja egyedül dolgunknak végét — irá Theököly Apafinak az török segítségéhez sem bizhatunk, az németnek sem hihetünk, az francziáktúl sem várhatunk, annyival is inkább interveniálván az vak confusió köztök«

4): t. i. a franczia katonák lázadása Debreczenben a zsold nem fizetése miatt.

5) S ez a pár sor csakugyan hű képét nyújtja annak, hogy mennyi biza>) Történelmi Tár 1883. évf. 21. 1. 2) Törv. és Okiratok CXXX1V. Vajda ápr. 17-diki instructiója. 3) Török-Magyarkori Allamokmnytár VI. k. 46. 1. *) Theököly levelei 31. 1. 8) Török-Magyarkori Államokmánytár VI. k. 33. 1 Ez ügyben követ is küldetett Lengyelországba. L. Tört. Tár 1890. évf. 655. 1.