Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 15. 1669-1674 (Budapest, 1892)
29. fejezet: 1669-1674 - Törvények és okiratok
9) 1670. május 29. Bojér Sigmond jelentése. Hogy isten Ngodat kglmes uram sok esztendőkiglen való élettel s boldog uralkodással megáldja, szívem szerint kévánom. Kglmes uram, Ngod méltóságas leveleit alázatason vettem, mit parancsoljan Ngod, alázatason értem, ím azért kglmes uram Ngod kegyelmes parancsolatja szerint az felső párton fenforgó híreket az szerint megjelentettem az kajmekámnak ő ligának, az mint Ngod nekem megparancsolta, jelen lévén maga Fogarasi János is velem. Mely híreknek valóban örííle az kajmekám, ő maga kérdvén tőlem, mennin ülhetnek fel az alsómagyarországiak, mivel azt írja budai vezér ő nga, hogy harminczezer német jű ellenek, az kajmekámnak ő ngának, s megvárják-e az magyarok őket, vagy nem. Melyre ez volt feleletem, hogy isten tudja, mivel az hadverést isten magának választatta. Második kérdése az lőn, Ngod kihez vonszan inkább, németekhez-é vagy az magyarakhoz, arra is az volt feleletem: hogy Ngdnak egyiké olyan mint másiké, Ngod pedig litlmas császárunk hűségében élete fottáig megmaradni akar, mostan is fáradozik Ngod csak htlmas császárunk adajának megszerzésében; levén conclusiója szavainak kglmes uram ez: jut az németeknek is benne; Fogarasi János Ngodnak szóval bővebben megmondhatja Ngodnak. Az kajmekámnak ő ngának és tihajának is az Ngod Székely Mártontól küldett ajándékát megadtam, melyet kedvesen vettenek ő ngak Ngodtúl. Az németek részirűl pedig kglmes uram még eddig semmit is nem sollicitáltanak ezen az kapun, sőt még az sem volt hírével eddig az német kapitihának, mint folynak az dolgok Magyarországban. Az Ngodhoz ment német követről is semmi szó nem lévén, így én is csak elhallgattam. Kglmes uram, az kapuczi aga die 25. May érkezvén ide, vele szemben voltam, emlékeztettem az Ngodnak tett igéretire, jóllehet kglmes uram, hogy az Jenő felől való határnak dolgából igazságosan, az mint az dolog vagyon, úgy informálta az kajmekámot ő ngát, hogy az egész vidék azt bizonyítja, hogy Magyar Acsova az határ s nem tovább, Erdély felől; egyéberánt mondta az kajmekámnak ő ngának, hogy Ngod jó ember volna, de Ngod körűi két háram ember vagyon, az kik Ngodat nem jól igazgatják. Ide kglmes uram Ngod ellen panaszlani még eddig senki is nem jütt,
