Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 15. 1669-1674 (Budapest, 1892)

29. fejezet: 1669-1674 - XII. 1674. nov. 28 — decz. 21. fejérvári egyetemes országgyűlés

1674. NOV. 28—

DECz. 21. 67 attól, a mint a fejedelem bánt azokkal; azt pedig, hogy őt más útra lehessen terelni, senki sem hitte, mert erőszakossúgaert féltek tőle, s kiszámíthatlan embernek tartották. A bujdosók közül többen figyelmeztették Telekit, hogy BáníFy meg akarja buktatni. Bizonynyal a titkos levelek írói saját magukat még jobban féltették.

1) Azok közt, kiket ő nem szeretett, el volt terjedve a hír, hogy Bánffy Apafit le akarja tenni a fejedelemségről s egy sereg főurat meg akar öletni. Nem ismerjük a bizonyítékokat, melyekkel az udvari párt rendelkezett s melyekkel Bethlen, Apafi s még a fejedelemasszony kétségeit is eloszlatták: de ez a nagy sereg, melyet maga köré gyűjtött, hihetővé tette, vagy legalább is felköltötte a gyanút, hogy az nem a váradi basa ellen szerveztetett. S az ő személyében nem volt meg a garantia, hogy ő azt egy szép napon nem fogja-e azok ellen fordítani, kikre neheztelt. Ez a táborba szállása • különben is a legflagransabb törvényszegés volt. Hogy fegyverkezett, fenyegetőzött s a váradi basa embertelen levelére még gorombábbúl válaszolt, azt még lehetett menteni a portán: de hogy Somlyóról ágyúkat vitetett ki, ez már felért török felfogás szerint egy hadizenettel. Nagy hadsereget, mely egészen az övé volt, állított szembe a törökkel s ezzel a tettével nemcsak a váradi basát rémítette meg, hanem — mi rosszabb volt — magát Erdélyt is. Igaz, hogy Teleki is vitt ki, pár év előtt, sereget, de német területre s ezért ő is közel állt a nótához. De Bánffy a török területet támadta meg s ez más volt, mert ez már török invasiót vonhatott volna Erdélyre, míg Teleki kicsapása miatt német háborútól nem lehetett tartani, miután az egyszersmind hadizenet lett volna a töröknek is. A dolgot nem enyhítette, hanem súlyosította a kolosvári contractus; ez, bár ő commissióval működött, bitorlása volt a kizárólagos fejedelmi jognak. Mintha külön ura lett volna Erdélynek és külön ura a végeknek: két fejedelem egy országban. L. Törvények és Okiratok LXXXII. sz., a szétszórt »clavissal írt« leveleket.