Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 15. 1669-1674 (Budapest, 1892)
29. fejezet: 1669-1674 - IX. 1672. okt. 10—20. fejérvári egyetemes országgyűlés
1672. OCT. 10—20. 45 feltétel alatt engedték meg, ha családját behozza az országba. 1) Azután végre hozzáfogtak a rendek az adómegszavazásról szóló törvényhez, mely még sem ment egészen simán véghez. A fejedelem azt mondta, hogy a fiscusnak eddigelé sokat kellett költenie azért, hogy az adó hiánya fedezhető legyen; a rendek ellenben azt mondták, hogy, ha azt pontosan behajtották volna, már felesleg is volna, s épen azért nem is emelték fel az adót, mint a fejedelem kívánta. A várak jó karban tartására sem szavaztak meg semmit: ez azoknak a kötelessége, kik a íiscalis jószágokat bírják. Ugyanez ülésen közöltetett a rendekkel, hogy a fejedelem saját pénzéből Balónak a török táborba ezer aranyat küldött, hogy a Teleki-féle beütés ügyében a vezéreket engedékenységre bírja. Az oct. 19-iki ülésben csak a regalisták, külön, tárgyalták a szászok beadványát a szerdahelyieken elkövetett zsarolások ügyében, s a fejedelem jövőre orvoslást igért. Ost. 20-án felolvastattak a megerősített articulusok s ezzel a rendek eloszlottak. 2) Mindössze hat articulust hoztak. Az I. az articulusok megtartásáról s megtartatásáról szól, s ebbe a szászok megterheltetésének és zsaroltatásának megszüntetését is befoglalták. A II. czikk az Orientális Compániának adott kiváltságot inarticulálta. A III. a Páter Jánosnak adott nemességet kötötte feltételekhez. A IY. az adót vetette ki, az Y-ik annak felszedéséről gondoskodott, a Yl-ik pedig elrendelte, hogy az egyházi nemesség mindenütt regestrumba Írassék. 3) A bucsúlakoma, melyet a fejedelem a gyűlés bezár9 Bethlen Miklós Emlékiratai I. 437.1. tüzetesen leírja a görögök elhatalmasodását Erdélyben, kik még e törvény meghozása után is megtartották befolyásukat. 8) L. Törvények és Okiratok LIV., Czeibert jelentését. Y. ö. Bethlen János II. 278 — 290. E két leírás igen érdekesen egészíti ki egymást. 3) L. Törvények és Okiratok LIV. c).
