Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 15. 1669-1674 (Budapest, 1892)

29. fejezet: 1669-1674 - Törvények és okiratok

addig élne bár. még az magyarok hadakozásának végét lát­nánk : több jó benne, mint fogyatkozás, noha azt nem tagad­hatni. az ő kglme paripáit nem kellene szecskával tartani. Nagy vétek az, mert ettűl sem nem futhat, nem is fordul­hat az paripája, maga az maga roszszának ezzel kovácsa. Bizony merem írni Kgldnek. ha most Szuliai urain generalis volna, megboldogíttatnánk csakhamar; errűl töb­bet nem írok, sapienti etc.. nagy vétek, ő kglme így elvonta magát, holott sokan sem tudnak az hadakozáshoz annyit, mint ő kglme. Az mihez én tudok, abban ha megfogyat­koztatnám nemzetemet, ottan rágalmaztatnám. de az ki mihez nem tud, haszontalan ahoz fogni. Soha bizony uram által nem látom az jót, ki reánk következzék mind addig, míg jó feje nem leszen az hadnak és pénzzel nem forgód­nak. Nervus belli pecunia. Az Kgld kenyvét uram leírat­tam, csak legyen jó alkalmatosságom, megküldöm Kgldnek. Magamot ajánlván az Kgld jóakaratjában. kívánom, hogy az úr isten Kgldet sokáig jó egészségben éltesse keresztyén vallása, magyar nemzete igazán való szolgalatjára. Amen. Debreczenben. 22. Augusti. anno 1674. 21. Kgldnek mint uramnak szolgálok. Minthogy nékem képtelennek látszik, nehezen adha­tok hitelt néki; mindazáltal aligha semmi nélkül van az dolog, mivel nemcsak egy rendbéli ember beszéli, hogy Hörcsök Mátyás uram általmenvén az elmúlt napokban az Tiszán, az talpasokat mind egyig (kik még hitesek nem voltak addig) mind az török császár hűségére eskette meg őket, és nem az mlgos fejedelmére, ki sok kegyelmességét ajánlja mindeneknek. Az egyháziaknak, lökieknek és újfalu­siaknak elhajtván némely északa minden méneseket az mi jólelkű katonáink, okát cselekedeteknek (az mint az szegény emberek mondák) egyebet nem adhattanak, hanem hogy az töröknek miért nem akarnak nieghódulni ide. az kik is ha így voltak, nincs esze, mindent az ki által nem látja, hogy ma­holnap végső veszedelem fog bennünket az nagy háladatlan és isten ellen való vétkes dologért követnéje. Az isten szánja meg ezt az mi tővel-hegygyel egyben álló. fenékkel felfor­dúlt alkalmatlan visszacselekedetünket. adjon oly fejet, az ki ezeket az minden szőr-szál dél borzasztó alkalmatlanságo­kat tollálja. Másképpen, ha isten bennünket meg nem szán, én igazán mondom, csak az veszedelemhez készülök. Ezeknek az dolgoknak tudakozásában kérem Kgldet. legyen igen

Next

/
Thumbnails
Contents