Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 15. 1669-1674 (Budapest, 1892)
29. fejezet: 1669-1674 - Törvények és okiratok
addig élne bár. még az magyarok hadakozásának végét látnánk : több jó benne, mint fogyatkozás, noha azt nem tagadhatni. az ő kglme paripáit nem kellene szecskával tartani. Nagy vétek az, mert ettűl sem nem futhat, nem is fordulhat az paripája, maga az maga roszszának ezzel kovácsa. Bizony merem írni Kgldnek. ha most Szuliai urain generalis volna, megboldogíttatnánk csakhamar; errűl többet nem írok, sapienti etc.. nagy vétek, ő kglme így elvonta magát, holott sokan sem tudnak az hadakozáshoz annyit, mint ő kglme. Az mihez én tudok, abban ha megfogyatkoztatnám nemzetemet, ottan rágalmaztatnám. de az ki mihez nem tud, haszontalan ahoz fogni. Soha bizony uram által nem látom az jót, ki reánk következzék mind addig, míg jó feje nem leszen az hadnak és pénzzel nem forgódnak. Nervus belli pecunia. Az Kgld kenyvét uram leírattam, csak legyen jó alkalmatosságom, megküldöm Kgldnek. Magamot ajánlván az Kgld jóakaratjában. kívánom, hogy az úr isten Kgldet sokáig jó egészségben éltesse keresztyén vallása, magyar nemzete igazán való szolgalatjára. Amen. Debreczenben. 22. Augusti. anno 1674. 21. Kgldnek mint uramnak szolgálok. Minthogy nékem képtelennek látszik, nehezen adhatok hitelt néki; mindazáltal aligha semmi nélkül van az dolog, mivel nemcsak egy rendbéli ember beszéli, hogy Hörcsök Mátyás uram általmenvén az elmúlt napokban az Tiszán, az talpasokat mind egyig (kik még hitesek nem voltak addig) mind az török császár hűségére eskette meg őket, és nem az mlgos fejedelmére, ki sok kegyelmességét ajánlja mindeneknek. Az egyháziaknak, lökieknek és újfalusiaknak elhajtván némely északa minden méneseket az mi jólelkű katonáink, okát cselekedeteknek (az mint az szegény emberek mondák) egyebet nem adhattanak, hanem hogy az töröknek miért nem akarnak nieghódulni ide. az kik is ha így voltak, nincs esze, mindent az ki által nem látja, hogy maholnap végső veszedelem fog bennünket az nagy háladatlan és isten ellen való vétkes dologért követnéje. Az isten szánja meg ezt az mi tővel-hegygyel egyben álló. fenékkel felfordúlt alkalmatlan visszacselekedetünket. adjon oly fejet, az ki ezeket az minden szőr-szál dél borzasztó alkalmatlanságokat tollálja. Másképpen, ha isten bennünket meg nem szán, én igazán mondom, csak az veszedelemhez készülök. Ezeknek az dolgoknak tudakozásában kérem Kgldet. legyen igen