Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 15. 1669-1674 (Budapest, 1892)

29. fejezet: 1669-1674 - I. 1670. febr. 15. márcz. 8-iki gyulafehérvári egyetemes országgyűlés

Zarándmegye Hunyaddal egyesíttetvén, a zarándiakat sokszor »másutt lakó« nemesek védelmezésére is felültették. Elrendelték, hogy a jenei edictum*) érvényben tartassék meg. (VII.) A Rákászon és Ujhelyen felállított törvénytelen vámszedők megbüntetését elrendelek. (VIII.) Az aranyosszékiek és toroczkaiak közt fenforgó viszályok ügyében vizsgálatot rendeltek el. (IX.) A törvényellenes vámszedéseket eltiltották. (X.) A székelységi vicetiszteket felhatalmazták, hogy a főbíróval együtt birói végrehajtást eszközölhetnek. (XI.) A puszta gyanúra elfogatott s másfél év óta börtönben sínylődő Paskó Kristóf esete alkalmából törvényt hoztak a hamis vádlók ellen s ezeket rövid útú perre utasították. (XII.) Gyerőffy György ügyében — kit II. Rákóczy György mint kezest hagyott hátra Lengyelországban — úgy végeztek, hogy azt az összeget, melyet ő kiváltása végett vett fel, az özvegy fejedelemné tartozik neki megtéríteni. (XIII.) Gondoskodtak a zajkányi és volkányi harminczadokra való felügyeletről. (XIV.) A Fogaras földéről elbujdosott jobbágyok visszaadásáról intézkedtek. (XV.) Az utolsó (XVI.) articulus az adót a múlt évben megszabott kulcs szerint vetette ki.

2) A Theököly-féle követelés ügyében a császár két levelet is írt a fejedelemnek s rendeknek. Választ a császárnak csak áprilban küldtek: a mennyiben a törvénynyel össze lesz egyeztethető, igyekezni fognak a császár kivánatának eleget tenni.

3) A politikai helyzet fejlődése ez időben attól függött, hogy mi lesz a Rozsnyay Dávid küldetésének eredménye: Panajotnak egy febr. 8-án kelt rövid levele csak annyit J) Erdélyi Orsz. Emi. VII. k. 491. 1. Az 1618. octóberi gyűlés IX-ik articulusa. Y. ö. a III. számú okiratot, mely ezen articulus keletkezésének indokait számlálja elő. 2) Törvények és Okiratok III. e). 3) Törvények és Okiratok III. t).