Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)

28. fejezet: 1664-1669 - VI. 1665. nov. 8— 14. Fejérvári egyetemes országgyűlés

kifogásokat tettek, a számadások pótlására időhaladékot adtak a számadóknak. Ez nap jött szóba a kolosváriak ügye is, kik ellen rettenetesen kikelt Bánfíi Dénes. A vita hosszas és élénk volt s abban mindnyájan egyetértettek, hogy ha már a kolosváriak megkapták a nemességet, lehetetlen, hogy egyidejűleg polgári kiváltságokat is élvezzenek. Élvezzék a nemesi kiváltságokat, hadban s kiütésekben a kolosmegyei főispántól függjenek mint nemesek s élvezzék ez állapotnak törvénykezési előnyeit is. De a hadban még gyakorlatlanok lévén, fogadjanak be őrséget. Nov. 13. nagy része számadások vizsgálásával telt el. A fejedelem ismét szóba hozatta a brassai vargák és timárok ügyét s elhatározták a sententia kiadását, melyet a múlt ülésen eltiltottak. A gyűlés utolsó napja nov. 14-én volt. Felolvasták az articulusokat. Szóba jött, hogy miután e gyűlés csak részleges, kinyomassák-e azokat vagy sem ? s a kinyomatást elrendelték.

1) Az első articulus a kolosváriak ügyével foglalkozott, mely a fejedelmet bízta meg, hogy delegatiót rendeljen oda, de az ott követendő tárgyalások irányzatát megszabta. A II. articulus a só ügyét szabályozta.

2) A III. czikk a restantiák befizetéséről szóllott. A IV. czikk visszaadta a verestornyi harminczadot a szebenieknek. 3) A gyűlés a szokott formalitások megtartása mellett nov. 14-én oszlott el. De a portáról folytonosan jöttek az adót sürgető rendeletek s vizsgálatra egy kapucsi pasát is küldének.

4) Ennek következtében a fejedelem mindenfelé rendeleteket küldött az adók beszolgáltatása ügyében. A szászok szokásos Katalinnapi egyetemi gyűlésökből követséget küldtek Apátihoz - de kellő pénz nélkül. Néhány napi biztatás után Apaíi épen egy ]) L. Törvények és Okiratok XI. a). s) V. ö. e pontot Törvények és Okiratok c). 3) L. Törvények és Okiratok XI. b). *) Török-Magyarkori Államokinánytár IV. 375.