Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)

28. fejezet: 1664-1669 - Törvények és okiratok

ről plenipotentiám szerint assecurálom, mennyivel inkább Ngd assecurálhat engemet, avagy ha már Ngd úgy jovalja, hogy a mi assecuráltatásunkat halasszuk Bécsben felmenendő követeinknek alkalmatosságára, maradjon a mi részünkről való assecuratio is akkorra hát. Ezekre sok egyéb felelési után felelt úgy is, mint ha kicsiny respectusban lehetne közönségesen előttünk) kelle azon minutára lépnem, úgy hogy Ngdk beküldőm, mint hogy ugyan egyébaránt is Ngd subscriptiója, pecséti s ország pecséti alatt kivánt volna levelet, nem tartván illendőnek magam méltóságához, hogy csak én adtam volna, mindazonáltal ezen minutában is igen vigyáztam kettőre. Elsőben, hogy ne legyen ugyan specifice oly igen erős hit alatt, másodikra csak úgy köteleztem magunkat, hogy ha ő felsége is segít, melyet ugyan meg is notabéneztem. Ha azért azt Ngd subscribáltatja, maga méltóságos titulussát is praemittáltassa. Az másikat az ország nevével kell iratni, és az ország szokása szerint kell subscribáltatni, az három pecséttel megpecsételtetni. Kérem is Ngdat alázatossan, ha ezeknek subscriptiójokon, pecsétléseken nyuktatja meg méltóságos elméjét, úgy is ne késeltesse igen hamar kiküldeni ; ha peniglen másképpen akarja is, noha alig ha abból akadály nem következhetik, méltóztassék Ngd mentül hamarébb tudósítani s parancsolni, én mindenekben Ngd kglmes parancsolatjához alkalmaztatom magamat. Az vaj dáné dolgán úgy látom húsúinak, de az aránt is vezér parancsolatjának nem engedni nem jovallják, csak gondolkoznak úgy mint ha ott is némely rész javaitúl megfosztatnék, avval gyalázván némely magyar urak oda fel Nagodat, hogy Ngd csak a kincsén kapott volna az vajdánénak és magával, ha török kézben akadna is, nem gondolna, mely vádjokat innét eléggé meghamisították. Májer Thamást Ngnak a váraknak resignatiójakor megigírték kézhez adni, melyről is Ngd parancsoljon mi tevő legyek. Akarom ezt is Ngnak értésére adnom, hogy midőn instruction! szerint urgeáltam vo na, Rákóczy Ferencz titulusának demoliáltatását, azonban Békés, Arad, Bihar vármegyékben, Szilágyságban ha mit palatínus, ő felsége, egyebek adtanak volna, azoknak retráctálása, debreczeni dolgok, máramarossiak bosszúságára felállíttatott vám, s minapi irruptio felől, mindezekről való resolutiójáról min gondolkoznék, mindezekre is generaliter így resolválá magát ő felsége úgymond valami ab antiquo Erdélyhez, erdélyi fej delmekhez tartozott, azokhoz ezután is semmi közit nem tartja, ha ki mit eladott retractálják, és ezután azokon semmi exactiókat nem tesznek, de mind ezeket is ő Nga jovallja Bécsben halasztani, rendesebben