Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)

28. fejezet: 1664-1669 - XVII. 1669. ápr. 11— 13. Fogarasi részgyűlés

gyakran tapasztalván, elrendelek (XXVIII), hogy a liber regiusok a káptalanba beadassanak. Több eset fordulván elő, hogy nők férjeiket saját magok jószágának zálogbavetésével váltották ki, férjeik jószágát tehermentesen hagyván. Ilyen esetben a női jószág joga a zálog erejéig férje jószágára fentartatott, s ez kivilágosodván, joga halála után örököseire száll (XXIX. art.). Intézkedtek a fiscalis jószágok visszaszerzéséről (XXX. art,), s a váradjai hid építéséről (XXXI. art.). Az adót a közelebbi gyűléseken elfogadott alapon vetették ki: portánként 18 frtot, egy összegben, mely ezzel arányban állt, azokra, kik azt így szokták befizetni s a beszolgáltatást is a mult évi alapon állapítsák meg (XXXI. és XXX11. art.). Intézkedtek, hogy azon perceptorok, kik számadásaikat még nem tették le, — hogyan számoltassanak meg, elrendelvén a Hunyad és Zaránd vármegyei perceptoroknak elfogatását s vasba veretését (XXXI [—XXXIV. art.). Olasz (Bialis) Ferencz honfiúsíttatott (XXXV. art.). Elrendelék, hogy a törvények nyomtatásban megjelent példányait az itélőmesterek az eredetivel hasonlítsák össze s igazítsák ki (XXXVI. art.). Elrendelék egy előfordult eset alkalmából, hogy az örökösök az őket illető leveleket az özvegytől párban vagy eredetiben kivehessék.

J) XVII. Az 1668-ik évi radnóthi tanácskozás függőben tartotta a tárgyalásokat az erdélyi urak és magyarországi interessatusok közt. Azok a vármegyék, melyek különböző időben Erdélyhez csatoltattak, most is ez országhoz szítottak; folytonos érintkezésben állottak az erdélyi urakkal s ezekbe helyhezék reményeiket, Törekvésük végczélja ez ország segélyének megnyerése volt. Nem is volt meg a teljes összhang ezek s Zrínyi és Nádasdy törekvései közt. Az összeköttetést Apafi és a felső-magyarországiak közt Kende Gábor és Teleki *) L. Törvények és Okiratok XLYIL. f).