Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)

28. fejezet: 1664-1669 - XIII. 1668. jan. 10—febr. 3. Beszterczei egyetemes gyűlés

vid veleje:

x) olyan feltételek tehát, melyek tárgyalási alapúi sem voltak elfogadhatók. De a tagadó válasz komoly bonyodalmakat idézhetett volna elő — s így hát egyelőre függőben hagyták a kérdést. Inczédy kandiai útjának sem lett semmi eredménye. Zólyomy felől megnyugtatta a nagyvezér, hogy ne tartson semmitől, de a felső-magyarországiak ügyében kijelentette a porta, hogy ez időszerint még nem tehet értök semmit, 2) XIII. Apafi azon igéretét, hogy Hunyad után Gyalut is kézbe fogja adni Zólyomynak, nem válthatta be. Gyalu Bánffi Dénes kezén volt s ez nem volt hajlandó az érte felajánlott Szamosújvárért elcserélni. A dolog elintézését hát, bármennyire sürgős volt is, a közelebbi országgyűlésre kelle halasztani, melyet Apafi 1668. jan. 10-ére Beszterczére hirdetett ki. .Tan. 11-én a rendek tisztelkedtek a fejedelemnél s azután a templomba gyűltek össze tanácskozni, hol új elnököt választottak: Kapy Györgyöt. A névsor felolvasása után küldöttséget választottak, mely a fejedelemnek a rendek hódolatát s boldog újévi kivánatait tolmácsolja. Ennek megtörténtével a cancellár bemutatta a fejedelem propositiót,

8) melyek közt a zsidózók.iigye, a vallásügyi kérdések, pénzügyi intézkedések s Gyalu dolga voltak a fontosabbak. Ennek felolvasása után elhatározták,* hogy a karok magok is el fogják készíteni postulatumaikat. Jan. 12-én a postulatumokat készítették az egyes nemzetek s már 13-án hozzáfogtak a megyék postulatumaihoz. Nagy részök a sérelmek orvoslását tárgyalta, de néhány a szászokkal való viszonyra vonatkozott. Kivánták, hogy a magyar ügyvédek a szász földön is tárgyalhassanak magyar nyelven, s hogy tartassák limitatio. Teleki, a kővári kapitány ellen is volt egy vád beadva s a máramarosiak a huszti várra ') Bethlen I. 343., Rozsnyay 499. a) Törvények és Okiratok XXVIII. c). Bethlen í. 389. 1. 8) L. Törvények és Okiratok XXXIX. a).