Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)

Pótlék

két róka bőrre. Az császár adója másfél forint volt ezelőtt bárom esztendővel, azután három forintra ütötte két annira, most császár adójában nyolcz forintot, hatvan pínzben vagyunk (így) az polturát harmadfél pínzbe veszi el, nem maradhatunk tülök, tudja isten. B u z á s d. Oláh György Nikodin uram jobbágya annorum 50, Gorban Dávid ann. 33, Flóri Trippen bíró ann. 50. Tudjuk hit szerint, ennekelőtte 35 forint volt sanczunk Szolnokban Memhet iszpajához, azután negyven forintra ment, azután ötvenre, hatvanra, hatvanötre, most immár hetven forintot veszen rajtunk, hetven itcze vajat, két tábla szappant, két kősót, két lasnokat, négy-öt esztendő alatt ment fel ennyi elszenvedhetetlen sanczra. Azután hat ökrünket elhajtatta sanczunk felett, megbecsiiltetvén gyulai törökökkel, onnét Szolnokra hajtották, meg visszahajtották, egyik elveszett, azt magunk sanczába tudta az török, az ütőn, mikor visszahajtotta marhánkat, kettő holt meg bennük, az csak oda vagyon, semmié sem tudta, huszonnyolcz hétig tartotta oda marháinkat magammal Oláh Györgygyei együtt, úgy hajtotta vissza két marhánk kárával. Á r p á d. Gál Lőrincz nemesember annor. 40, juratus, citatus, fassus. Azelőtt tizenhárom forint volt sancza falunknak, tizenhárom itcze vaj, most egészben ötven forintra verte, az póturát harmadfél pínzben vévén, az vajat negyven itcze vajra verte, kocsi pínzben hol három tallért, hogy négyet veszen, az ki azelőtt soha nem volt, úgy raggatja, szekerét is veszen rajtunk, még hatalmason az sancz felett egy tallért veszen, ez idén is három vagy négy emberen megvette, mely miatt az árvái elmentek előtte; úgy pusztítja falunkat, magunk is elfutunk, úgy felverte sanczunkat. 2. Balogh János hiti szerint ő is úgy vallja. Tulka. Sipos Lukács urunk ő nga szabadosa annor. 35, Miklós Péter nemes ember ann. 35, hütök szerint vallják. Ennekelőtte nyolczvan forint volt sanczunk, most immár száz forintra verte, az póturát harmadfél pínzbe vévén; az vaj negyven itcze volt, most hetven itczére verte fel; két tallért veszen rajtunk erővel, immár két idén megvette rajtunk, az ki azelőtt