Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)
28. fejezet: 1664-1669 - Törvények és okiratok
Articulus XXIX. A mely asszony maga jószágán váltja ki rábságban lévő urát, arról való articulus. Ha valamely asszony rabságban esett urának szabadulásáért vagy saczáért, urához való szeretetitől vagy egyéb respectusoktól viseltetvén, nem az urának jószágát, s egyéb javait, hanem a maga saját jószágát s egyéb javait: ha a maga saját jószágát adná el zálogban vagy örökösön is, a verus successoroknak nyilván való praejudiciumokra intacte hagyván ez iránt urának javait és jószágát: végeztük azért, hogy ha valamely rabságban lévőnek felesége a maga saját jószágának árán váltja ki az urát, avagy váltotta ennekelőtte, addig a summáig való jussa fenn vagyon az ura jószágában, (mely jószágot a maga jószágának eladásával tartott meg) a menynyiben a maga jószágát adta vagy zálogosította volt el, ha szintén fassiót nem tött volna is az ura néki, constálván mindazáltal világosan e dolog; ha penig az asszony meg találna halni, az az jus azokra a vérekre száll, a kikre az eladatott vagy zálogosíttatott jószág immediate devolválódott volna az asszony halálán; melyet az igaz vér e szerént vehet kezéhez: azon vármegyék, vagy széknek valamelyik tiszti által kéresse a possessortól az ilyen jószágot, a kérés után adnioneáltassa azon székre az hol a jószág vagyon, és a törvény tévők requiráltatván, ante omnes alias causas tartozzanak az ilyeneket elővenni, kiben is semminémű exceptiókat ne admittáljanak, hanem a dolognak meritumát megvizsgálván, ha oly világosnak találtatik, hogy törvényt tehetnek benne, finaliter pronunciálják, vigyék executióban is, nem gondolván sem repulsióval, sem egyéb remediumokkal. Hogyha penig valami homályt lát a törvénytévő benne, nem a peresek instantiájokra, hanem ad salvandam conscientiam judicum adcorumunizandum (íyy) küldjenek ki, és reputálván arról való documentumokat tegyenek végső igazítást az ilyen dologban modo prodeclarato. Articulus XXX. A fiscalis jószágoknak recuperálásokróL Ab anno 1657. a mely fiscalis jószágok a fiscustól másoknak conferáltattak, azokról producálják a possessor»>k donatiójokat alkalmatos időben, akkorra, mikor Nagyságod kegyelmes tetszése accedál, a tanácsurak, főtisztek és táblafiai convocáltatván egy bizonyos helyre, és ott revideáltassa*