Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)

28. fejezet: 1664-1669 - Törvények és okiratok

sék Nagod a nemes országval együtt ezen inconvenientiát oly istenes rendben hozni, lehessen a szegénységnek pihenése, és ilyen alkalmatlanság tolláltassék, éhelhalásra ne jusson. 2. Vagyon ilyen akadályok is szegénységinknek, hogy némely czímervel és salvus conductusval járó személyek nem tartván a régi jó rendtartáshoz magokat, jóllehet a faluban a falnagynál fognak ugyan elégséges lovakat, mindazáltal avval nem elégedvén, a falun kivűl is, ha mi erős lovat látnak, megfogják és ha a szegény ember szól érette, verik és rongálják miatta, mégis magok tésznek panaszt és ijedékeny s félelmes voltokhoz képest ártatlanságokban sem bizhatván magok mentségekhez, 40, 60, 70 és több forintokban is békéilenek meg vélek, kit jobb volna a szegény embereknek az adóban fordítani: mely mind a praedeclarált inconvenientiából következik. Hogy azért ezen nagy alkolmatlanság is Nagod kegyelmességével bizonyos poena alatt per directorem irremissibiliter exequenda et damni refusione, a nemes országval együtt megorvosoltassék, alázatosan várjuk. 3. Nagy inconvenientia ez is, hogy már a czímervel és salvus conductusval postálkodók idegen országbeli, signanter havasalföldi e hazában járó emberektől elvonván lovaikat, azokért szegénységinknek marhájokat vagy magokat arestálják oda be, nyilván való károkra és injuriájokra: melyet is hogy Nagod a nemes országval együtt kegmesen tolláljon, nagy alázatosságval kévánjuk. 4. A városokon lakó mesterembereknek kereskedések a lévén, melyből mind adójokat megszerzem, mind életeket táplálni szokták, hogy sokadalmokról sokadalmokra járván, ott adják el műveket, annyére jutott ezeknek is dolgok, hogy a czímervel és salvus conductusval járók kifogják szekerekből, vagy alólról is elvonszák lovaikat és így a mezőben maradván, műveknek eladására a sokadalom napjára reá nem érkezhetnek, meg kelletvén interim héjjában a szekérbért a szekereseknek adni, mely mind nagy károkra és böcstelenségekre, mind penig nagy injuriájokra és megkáboríttatásokra vagyon. Hallatlan dolog lévén az annakelőtte a hazában, ezen abusus is hogy Nagod fejedelmi kegmességéből az nemes országval együtt penitus aboleálja alázatosan instálunk érte. 5. Nyilván való dolog, hogy mind régi, mind újabb feles számú articulusokat condált a nemes ország az ingyen quartély és alkalmatlan sok exactiók felől, melyek miatt a szegénység nem csak az adónak megszerzésére, de még maga és háza népe élete táplálására is teljességvei elégtelenné tétetvén, éhelhalóvá lészen, mely ha több ehez hasonló postulatuminkbeli inconvenientiákval együtt absolute nem tolláltatik, mi