Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)

28. fejezet: 1664-1669 - Törvények és okiratok

akaratja szerént megírt gróf uram ő nsga szerelmes gyermekihez való igaz atyafiúi verség és szeretettől viseltetvén, kötelezé arra magát, hogy mihelyt elsőbb alkalmatossággal Zólyomi uramtúl apprehenclálhatja Hunyad várában és ahoz tartozandó minden pertinentiákbéli igaz osztály szerént való részét eontractusa szerént, azt immediate absque ulloiuridicoprocessu kezében adja és bocsátja örökösön megemlített gróf uram ő nsga szerelmes gyermekinek és maradékjoknak. Ezeken kivűl is az megemlített Vajda-Hunyad várához és ahoz való minden pertinentiákhoz. ha mi praesentiója akármi úton-módon jussa vagy immediata successiója lenne Barkócziné asszonyomnak ő kimének Zólyomi Miklós uram, vagy ő klme maradéki defectusán, azt is ugyan most mi előttünk adá és transferálá örökösön megírt gróf uram ő nsga szerelmes gyermekinek, semmi just magának sem penig maradékinek ezekben fenn nem hagyván, hanem csak az egy vérség szerint való successiót, mely a gróf uram ő nsga szerelmes gyermekei és azoknak maradékjok defectusán legyen. Megemlített gróf uram ő nsga is szerelmes gyermekihez való ily atyafiságos affectióját és szeretetit látván, kötelezé arra magát, hogy valamihelyt Barkócziné asszonyom ő klme Zólyomi urammal az maga Hunyad és ahoz tartozó pertinentiákbéli részét apprehendálhatja és per rnanus az ő nsga szerelmes gyermekei kezekben adja, ő nsga is statim et de facto absque ullo iuridico processu kezében adja és bocsátja örökösön Illye várát, cum suis pertinentiis, mely is Hunyad vármegyében vagyon és Zaránd vármegyében lévő az egész csűcsi jószágot is minden hozzá tartozó pertinentiával, kivévén Kérges nevű falut Hunyad vármegyében és Illyén is négy halászokat űgymint: Szőcs Istvánt, Szőcs Andrékát, Majlát Jánost és Grendán Jánost gyermekekkel, külső belső minden örökségekkel és maradékjokkal; de kortsomát ott gróf uram ne áruitathasson ; item az mely becsületes szolgáknak jámbor szolgálatjokért valami conferáltatott, az illyei és csúcsi jószágokban donátiój oknak tenor a szer ént azoknál vagy maradékjóknál megmaradjanak. Viszont a mely őszi vetés mostan Hlyéhez vagyon, annak harmadrészét reserválá gróf uram ő nsga szerelmes gyermeki részekre, úgy hogy az illyei jószág tartozzék felaratni, kalongyában osztassák el, és az gróf uram ő nsga részét is asztagban rakni és jó alkalmatossággal be is fedni tartozzék. Ezen kivűl igére arra magát gróf uram ő nsga is tehetsége szerént, miglen Zólyomi urammal az hunyadi jószág felett való controversiája Barkócziné aszonyomnak végben mégyen, minden assistentiával lészen az asszony ő klme mellett és csak prosequálja törvénynyel causáját, fárattságát. ERDÉLYI ORSZÁGGYŰLÉSI EMLÉKEK. XIV. Ív. 14