Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)
28. fejezet: 1664-1669 - Törvények és okiratok
mus, approbamus, ratificamus et contirmamus, harum nostrarum vigore et testimonio literarum mediante. Datum Albae Juliae, die 27. mensis Septembris, ultima videlicet congregationis nostrae, anno 1666. (Eredeti nyomtatvány az Akadémia birtokában.) XYIT. 1666. de ez. 5. Meghívók a marosvásárhelyi országgyűlésre, a) A szébenieknek adott meghívó. Michael Apafi dei gratia prineeps Tranniae, partium regni Hungáriáé dnus et Siculorum comes etc. Prudentes ac circumspecti, fideles nobis dilecti, salutem et gratiam nostram. Nem kételkedünk benne, Hűségteknek is közönségesen ne volnának oly megbántódási, a melyekre nézve is szükségesképpen kelletnék ország közönséges gyűlésének •celebráltatni. De mind ezek felett forogván két derék dolog fenn, az egyik úgymint istennek igaz Ítéletiből e szegény hazára vettetett a fényes portára annuatim administrálandó terhes adónak felvetése és annak percipiálása. Melynek idején való beszolgáltatásában és avval a fényes porta kedve keresésében áll inkább isten után ez szegény hazának megmaradása és csendessége. Második ez hazának és annak végházainak oltalmazására rendeltetett praesidiariusoknak fizetések, tartások és jó karban való állíttatások. Melyekre és egyéb szükséges dolgokra nézve is igen szükségesnek ítéltük ország közönséges gyűlését hirdetni Hűségteknek. Hogy azért mentől hamarébb Hűségtekkel együtt minden dolgokról consultálkodhassunk. annak celebrálására rendeltük ez jövő 1667 esztendőben januáriusnak 5-ik napját székelymarosvásárhelyi városunkban lenni. Az holott délután minden napon törvények is fognak folyni, az olyak tudniillik, a melyek ezelőtt is országgyűlése alatt szoktak volt agitáltatni. Ezt pedig azért akarók Hűségteknek tempestive értésére adni, hogy kiki ahhoz alkolmaztathassa magát s meg ne fogyatkozzék igazságában. Minekokáért Hűségteknek kegyelmesen és serio parancsoljuk, hogy a megnevezett napra és helyre becsületes atyjokfiait küldeni el ne mulassa, hogy hazánk jovára és megmaradására