Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)
28. fejezet: 1664-1669 - Törvények és okiratok
megmaradásunk! azért a porta contentatiójára, és a praesidiumnak tartására való adózásban rendeltünk és találtunk, kegyelmes urunk, egész országúi bárom nemzetül ilyen modalitást : 1. Az restantiákra nézve, hogy az egyházi nemes embereken a vármegyék tisztei irremissibiliter exigálják az reájok vetett restantia adajokat; kik ha pénzül megadják, bene quidem; hahogy nem, marhájok lévén, ahhoz nyúlhassanak, marhájok penig nem találtatván, magokat is in isto easu megfoghassák az adóról való contentatióig, ide értetvén a residentiás nemes ember házas szolgák is, kik ez restantiában lévő adót, ezen adónak percipiálására rendeltetett perceptoroknak tartozzanak administrálni. 2. A kik penig ez disturbiumokban ab anno videlicet 1657. magokat nobiliáltatták, házokat eximáltatván, nobilitatiójok ugyan személyekben helyben maradván, örökségekről adózni tartozzanak, személyekről adózásra porta contentatiójára nem kényszeríttetvén, a tisztek is exigálni tartozzanak irremissibiliter, ide nem értetvén régi nemes atyánkfiai, kik hazájoktól megfosztatván, kegyelmes urunk, nekiek Nagyságod lakó helyet conferált. 3. Mindezeknek helyesebben való eligazításának okáért, a vármegyék tisztei, minden haladék nélkül vegyék igaz computusban hol s mennyi defalcatiók lettenek az articulus szerént, és üde mediante írjanak regestumot, minden vármegyében mennyi kapuszámról kellessék adózni a szegénységnek; lehessen bizonyos karban a kapuknak igaz száma, kiről pecsétek alatt kiadván a perceptoroknak a regestumot, azon regestumok szerént administrálják az adót, hogy tudhassa a perceptor is mit várhasson bé az adóban, percipiálván administrálja is. Erről penig minden vármegyékben két-két regestumot írván r egyiket-egyiket pecsétek alatt, futura pro cautela a tisztek adják a káptalanban. 4. Fejérvári gyűlésünkben végeztünk volt, kegyelmes urunk, Nagyságod consensusából az rovatlan faluknak adózása felől; azért az hol eddig nem exigálták, a szerént exigálják irremissibiliter a tisztek. A taxas városok is a kik voltanak. capitatim mint az rovatlan helyek a szerént contribuáljanak. Articulus II. Noha kegyelmes urunk, nem tagadhatjuk magunknak és szegénységünknek fogyatkozott állapatunkat, mindazonáltal a mostani computusban vett császár adajában (ki restantiákkal együtt úgy látjuk kitelnék) vetettünk kapuszám után fel
