Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 13. 1661-1664 (Budapest, 1888)

27. fejezet: 1661-1664 - Törvények és okiratok

semminemű hadat offensive nem indít, ha méltó okot nem adnak, és ha szintén adnának is, az egész ország statusi megegyezett consensusokból cselekedi, az portát is arra való annuentiáért nem sollicitálja ország engedelme nélkül. y. Hogy semmi követségeket, valamelyek az országot és közönséges dolgokat illetik, tanács nélkül meg ne hallgasson, se első jövetelkor, se azután el ne bocsáthasson, azok nélkül szállásokra is titkon senkit ne jártasson, és azokra való választ ő nagysága ne adjon, se követséget ne instituáljon az tanácsoknak tetszése, és megegyezett akaratja nélkül; confoederatiókat penig akármely szomszéd, vagy távul való országokkal, királyokkal és fejedelmekkel nemkiilömben, hanem az egész országnak minden statusinak megegyezett akaratjokból, országgyűlésében tészen ő nagysága. VI. Az országnak határit és végházait semmi úton és módon ő nagysága nem abalienálja, és el nem ígéri. VII. Hogy az országnak libera electióját semmi úton nem impediálja teljes életében, hanem azt az országnak valósággal megszerzem igyekezik, és senkire az fejedelemséget nem transferálja, nem is tractál arról senkivel is, sem az országnak soha nem proponáltatja és senkinek is nem intimálja, vagy intimáltatja, sem penig tacite senkivel is arról nem concludál, sem penig az maga fejedelemségét semmi úton, módon másra nem transferálja. VIII. Hogy az tanács és minden egyéb rendeknek, mind országos gyűlésekben, mindazon kívül is libera voxot enged ő nagysága, nem fenyegetésekkel, sem ígíretekkel, sem adományokkal, sem peniglen valakikkel külön való beszélgetéssel, vagy mások által való intimatióval, sem semmi egyéb útakon módokon azt nem impediálja, és senkire az szabados voxért indignatióját nem veti, mindenféle panaszkodásoknak és igazságoknak előszámlálására szabadságot enged. IX. Hogy minden rendeknek s mind az három natióknak eleitől fogván becsúszott és articulusokban íratott vagy szokásból vött szabadságtalanságit és megbántásit első közön-