Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 13. 1661-1664 (Budapest, 1888)
27. fejezet: 1661-1664 - XX. 1664. nov. 1 —19. A segesvári egyetemes gyűlés
unták, liogy közügyek tárgyalására sor nem kerülhetett, s felkérték az elnököt, hogy térjen át a fejedelmi propositiók napirendre tűzésére s különösen az adóügyet vétesse elő. Csakugyan rákerűit a sor ezekre, de a császáradó a marosvásárhelyi kivetés alapján sok és keserű vitákat idézett elő. Végre is csekély módosítással a marosvásárhelyi kivetést fogadták el. Nov. 15-én a magánosak kérelmeire adott válaszok olvastattak fel. Ismét szóba került az országgyűlés bezárása s ez ügyben ismételve folyamodást intéztek a fejedelemhez. Aztán Bethlen János bemutatta a magyar ref. papok folyamodását, hogy az egyházi erkölcsi viszonyok javítására czélzó törvényeket hozzanak. Első volt a vasárnap megszentelése: a korcsmák az isteni tisztelet tartása alatt legyenek zárva. Aztán: a ki háromszor elmulasztja a templomot, kalodába zárassék. »Hát a melyik nemes vasárnap vadászik, mi történjék azzal?« kérdi Bernhárdi Dániel. »Az«, niondá Sárosy, »nyakánál fogva zárassék kalodába.« Szabályozták a jobbágyim oskolázását. A romban heverő templomokat azon vallás hívei építsék fel, kik abban a faluban többségben vannak ; s a papmarasztás és elbocsátás joga hasonlag a többséget illesse. A házastársát hitetlenül elhagyó férj vagy feleség egyházi bíráskodás következtében tartozik visszatérni a családi tűzhelyhez. E pontnál Mikes Kelemen csinált egy kis ellenzékeskedést, de Bethlen János rendre utasítá. (VI —XI.). A fejérvári egyházhoz tartozó edényeket a Kemény-család — melynél letétben volt — adja vissza. Szederjes község katholikus földesúr birtokába ment, s ez nem akar dézmát adni: az ügy megvizsgálására bizottságot küldtek ki. Nagy feltűnést keltett Bethlen János felszólalása az Enyedre áthelyezett fejérvári iskola eltékozlott javai érdekében. Ez eltékozlott vagyon értéke 73,000 frtra rúg, s a tékozlás bűne Csulay püspököt s még inkább nejét terheli. Vannak, kik tartozásaikat hitvány értéktelen dolgokkal akarják leróni, mások a lefizetett kamattal akarják a tőkét törleszteni. Határozatba ment, hogy tartozását mindenki teljes értékben tartozik lefizetni; ha nem tenné, javaiból vegyenek kárpótlást s személyét is letartóztathatják. (XII.). Ezután az adótörvényekre került