Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 13. 1661-1664 (Budapest, 1888)
27. fejezet: 1661-1664 - XX. 1664. nov. 1 —19. A segesvári egyetemes gyűlés
Apafy jól tudta, hogy ez merő fenyegetés, de azt is tudta, hogy Székelyhídat nem bocsáthatja ki kezéből. Meghagyta hát Telekinek, hogy útját Szathmárból Bécsnek vegye, s eszközölje ki a császárnál, hogy engedtessék meg neki az elveszett Várad helyett Somlyóból, Valkóból és Csehiből csinálni végvárakat. Teleki Szathmárra érve Cobbal értekezett s meggyőződött, hogy egészen felesleges volna tovább mennie. Rottalt épen ebben az időben várták Kassáról s nem hiába. 2) A felsőmagyarországi parancsnok szívélyesen, előzékenyen tárgyalt Telekivel — nem is fukarkodott az ígéretekben, de a között, amit ő kívánt s a mit Teleki ígérhetett, nagy volt az eltérés. Apafy kereken kijelentette, hogy ő már megígérte Székelyhíd lerontását a nagyvezérnek: »elugrottuk már azt, hogy annak odaadásával kedveskedhetnénk.« 3) Bottal három pontot terjesztett Teleki elé: 1) A német őrség csak akkor fog az erdélyi várakból kivonatni, ha ez ország jogai helyreállíttatnak; 2) adjanak kellő biztosítékot, hogy a kiürítendő erődök nem bocsáttatnak idegen kézre; 3) Székelyhidba lerontása előtt bocsáttassák be a német őrség. 4) Ezekkel a pontokkal nov. elején visszaútazott Erdélybe, hol már akkor a Segesvárra hirdetett országgyűlés együtt ült. Ez a gyűlés nov. 1-eje helyett 3-án ült össze s még akkor sem teljes számmal. E napon névsor-olvasás s a fejedelem üdvözlése után felolvasták ugyan a fejedelmi előterjesztéseket, de nem vették tárgyalásba. Másnap már azt kezdték sürgetni a rendek, hogy ezúttal csak a legfontosabb ügyeket tűzzék napirendre; de a fejedelem ebbe nem egyezett bele, meghagyta, hogy reggel a közügyeket s délben a pereket tárgyalják. Ez sehogy sem volt kedvére a rendeknek. Az a hír volt elterjedve, hogy követség van útban a császártól s épen ezért nemsokára új országgyűlés fog tartatni. Nov. 6-án, e föltevésből indúlva ki, Haller Jánost Apafyhoz küldték azzal a kéIV. 175. 1. Két ízben egymásután okt. 10-én és okt. 26-án jöttek követek a fejedelemhez a nagyvezértől ez ügyben. Krauss II. 400. és 401. 11. ') L. Törvények és Okiratok LY. c). 2) L. Törvények és Okiratok LY. d). 3) L. Törvények és Okiratok LY. e), f). *) Bethlen I. 182.
