Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 13. 1661-1664 (Budapest, 1888)
27. fejezet: 1661-1664 - XVIII. 1664. jul. 26. A Kecze melletti tábori gyűlés
Maros-Vásárhelyig nyomult. x) Ez a beütés nagy föltűnést keltett Erdélyben, s általános volt a hiedelem, hogy ez a beütő csapat Erdélyt akarta volna elfoglalni arra az esetre, ha Apafy elhagyta volna országát. A had meggyőződve, hogy a fejedelem az országban van, visszavonúlt ugyan, de a béke ily nyilvánságos megszegésével szemben a fejedelem jónak látta szükséges intézkedések megtételére azonnal összehívni a rendeket, oly meghagyással, hogy haladéktalanul siessenek táborába. 2) Időközben új fermán jött a nagyvezértől. Valószínűleg számításba vette Kiuprili Mehemed azt az esthetőséget, hogy, ha Apafy haderejét kivonja Erdélyből, a szathmári őrség támadást intézhet az ország ellen, s meghagyta Apafynak, hogy tartsa ugyan együtt a tábort, de egyelőre maradjon országában. 3) S valóban ehhez mérte Apafy intézkedéseit. A kihirdetett országgyűlést júl. 20-án Kecze melletti táborában tartotta meg. Fő tárgya ennek a gyűlésnek az adó kérdése volt, Minthogy a portai adó lefizetésére az eddigi adóalapúi kimutatott források elégtelenek voltak, ismét a portánkénti adózáshoz kellett folyamodni. Alapúi vették, hogy minden portára (azaz tiz családfőre) 3 tallért vetettek, s ez szolgált kulcsúi a városok és szászok megadóztatására is — csak a székelyekre nézve tettek kivételt, kik tiz jobbágy után 2—2 tallért tartoztak fizetni. S intézkedtek a behajtás módozatairól is. Intézkedtek, hogy a tábor maradjon együtt, Szóba került a németek ügye ezen a gyűlésen is. Már a tövisi gyűlésen is éles recriminatiókban tört ki néhány főúr, s most az adókivetés alkalmával ismét hangosan felszólaltak, hogy ha még mindig tartást kell fizetniök a németeknek, nem lesznek képesek a portai adó terhét elviselni. A fejedelem néhány udvaroncza meghiúsítja a legiidvösebb határozatokat is, s lehetetlenné teszi, hogy a tanácsurak azokat végrehajtsák. A felszólalás viszhangra talált, s a rendek megbízták Bethlen Farkast, hogy tegyen jelentést a fejedelemnek, s kérelmezze, ») Bethlen I. 141. Krauss II. 393. 2) L. Törvények és Okiratok LI. 3) Bethlen I. 143. 1.