Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 13. 1661-1664 (Budapest, 1888)
Pótlék az Erdélyi Országgyűlési Emlékek 10. és 11. kötetéhez
zu szein achten instar legis ? K. es ist geschehen aber nur ex tollerantia. 6. Febr. Wirdt die eingegebene supplication den beiden statibus unsz heraussergegeben ohne schrifftlich antwort, umb •welche wir anhielten und darauff die protestation publice vorleszen worden (f). Der eine itélőmester sagt publice, wie wir sub sigillo die protestationales begerten, er wolte nichts heraussergeben, den das were wider das gantze landt. Nach dieszem schickett eine löbl. Univ. zu dem anderen itélőmester. Derselbe gab zur antwortt : er wolte zwar den delegatis glauben geben, das die protestatio publice vorleszen worden, aber gleichwol muste er verhören und von anderen verständigett werden, was in auszgebung der protestation zu machen oder zu lassen sey. Schickett die protestatio darauff duch seiner deaken einen dem praesident fragendt, ob er sub sigillo die protestation herausser geben solt. Der praesident nimpt und schickt durch den hoffmeister Daniel Janos Ihr F. G. hinein. Der deák bekompt von Ihr F. G. das bescheidt mitt herauszgebung der hineingeschickter protestation : man solt nichts schreiben, bisz nicht bepfelch von Ihr F. G. käme. Nachmittag supplicirett pro fiue finali Eine löbl. Univ. ahn Ihr F. G. vid. (g). (a) Ad illmum celsK^mque principem ac d. d. nostrum clem mum humillima delegatorum Saxonum Tranniensium suplicatio. Noha az elmúlt közeibik országos gyűlésünkben szép szóval való jóakaratunknak, barátságos szolgálatunknak és böcsölettel való magunk ajánlásának gyenge hitele volt az nemes ország előtt, holott számos renden lőtt instantiánkkal semmi derekos engedelemre azon nemes országnak elméit nem bírhattuk vala, mindazonáltal most már hisszük, hogy az nemes ország kegyesebben fog tekénteni vagy két kérésünknek annuálására, csak ezaránt is, hogy ez elmúlt nyáron hazánknak kétséges állapatjában (nem kérkedésképen mondjuk kegmes uram) nagy hűséggel és tekéletességgel voltunk mind Nagodhoz s mind pedig az nemes rendhez, annyira, hogy valakik kívántak mi közöttünk szállást, azok alkalmatost találtak, semmi javaknak is beszállítását nem ellenzettük. sőt az miben lehetett, barátságos jó akarattal és becsölettel lenni mindeneknek igyekeztünk minden tartóztatás és dilatio nélkül; Nagodhoz is mint kegmes urunkhoz alázatos hűségünket megmutattuk. Mely dologról világos bizonság eddig való viselke— {eddig a könyvben.)
