Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 13. 1661-1664 (Budapest, 1888)

27. fejezet: 1661-1664 - XII. 1663. febr. 22—márcz. 3. A szász-kézdi egyetemes gyűlés

1663. jan. 11-én tartott értekezlete azzal a kéréssel fordult Porciahoz, hogy eszközöljön ki a császártól útasítást a követek számára az ő érdekeiknek erélyes felkarolására.*) Mindez hiú remény volt. Épen mikorra Szathmárra várták a biztosokat, érkezett Goes mint császári felhatalmazott követ Temesvárra. Alival, a szultán meghatalmazottjával, hamar kiegyezett s mindketten aláírták, nem is hosszas alkudozás után, a békepraeliminarékat, melyeknek egyik pontja kötelezte a császárt, hogy sem Rákóczy, sem Kemény utódait nem fogja trónkövetelési igényeikben támogatni. Ez volt a Kemény-pártiaknak utolsó kiábrándulása. XII. Az örömet, melyet a békepraeliminaréknak aláírása Apafy környezetében okozott, nemsokára megzavarta a fővezér izenete, hogy az adó- és sarczhátralék beszolgáltatásával siessenek. A medgyesi gyűlésen hozott szabályok is már eredménytelenek maradtak, s a török követelések kielégítésére — a mi egy, két részről is megszállva tartott országban nem volt könnyű feladat — újabb módokról kelle gondolkodni. E czélból Apafy febr. 4-ről febr. 22-re Szász-Kézdre partialis országgyűlést hirdetett. 2) A gyűlés ezúttal a kitűzött napon nyílt meg, habár a rendek csak délfelé érkeztek meg. Az első ülést ebéd után tartották, s Haller Pál által üdvözölték a fejedelmet, ki viszont előterjesztéseit Bethlen János által küldte hozzájok. Az adóból, mondá ez nekik, alig folyt be valami a kincstárba, a portát pedig ki kell elégítni. Felolvasták ugyan a fejedelmi előterjesztéseket, s hozzá is szólottak az adó kérdéséhez, de az idő már későre járt s ez nap érdemleges határozat nélkül oszlottak el. Másnap, febr. 23-án, felolvasták az előterjesztéseket s tárgyalásba vették a portára küldendő levelek szövegeit: ők teljes erővel munkálnak az adó behajtásán s a mit összegyűjt') L. Törvények és Okiratok XXIII. b). 2) L. Törvények és Okiratok XXIV.