Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 13. 1661-1664 (Budapest, 1888)
27. fejezet: 1661-1664 - Törvények és okiratok
XXXVI. 1663. szept. 18. Bélái Péd protestatiója a helytartói hivatalából származható MroJc ellen. Nos Michael Apafii elei gratia princeps Transylvaniae, partium regni Hungáriáé dnus et Siculorum comes. Damns pro memoria per praesentes, quod fidelis noster gener. Paulus Béldi de I Tzon, consiliarius noster intimus, comitatus Szolnok interioris comes et sedium Siculicalium Sepsi, Kezdi et Orbai judex regius supremus, nostram personaliter veniens in praesentiam per modum solennis protestationis nobis signiticari curavit, protestationemque suam in scriptis exhibuit hujusmodi sub tenore: Anno 1663. die 18. Septembris, in oppido Radnótii. Protestálok, az mint az én kglmes uram ő nga, mostani boldogul való hazajöveteléig méltatlan voltomra locumtenensének parancsolt, melyre semminemű alkolmatosságomat nem ismervén, elégtelenségemet megvallom, ha mi hiba tudatlanságom miá avagy fogyatkozás esnék, annál inkább csekély állapatomra nézve mások gátlása miatt találna lenni (noha az mire elégségem ismerhetem, totis viribus hazám jovát, uram méltóságát előttem viselem) mindazáltal én mindenekben magam erőtlenségem megvallván, ne causáltassam. 2. Az mint ő nga méltóztatott tanács hívének denominálni, kire bizony kételenségben kell lépnem, melyre is értelmemnek elégtelenségét ismervén, fogyatkozott állapotom is az continuusságot nem engedvén, (melyre noha ugyan akkor cancellarius uram által kegyelmes igíreti lévén, hogy olyan continuuskodást mint kik közel vadnak az tanácsi rend közül, ő nga is tőlem nem kiván), megvallván eziránt is erőtlenségét elmémnek, s magamnak is fogyatkozásomat (noha ebben is totis viribus hitemnek eleget igyekezem tehetségem szerént tenni), mindazonáltal ha mi fogyatkozás gyengeségem miatt találna esni, kit isten távoztasson, ne okoztassam, hogy fogyatkozásimat érezvén, tempestive nem jelentettem. — 3. Az generálisságot is parancsolván kegyelmesen, isten s kik még Radnóton s Fejérváratt lévő becsületes rendekűl bizonyságim, instáltam vessék másra, megvallván [arra] elégtelenségem, nekem mint szolgának megkellett uram parancsolatját fogadnom, és míg isten ő ngát édes hazá[jába visszaho]zza, intra limites regni, tehetségem szerént bajlódom vélle. Ha azért tudatlanság miatt fogyatkozás találna esni, abból is ne okoztassam idején miért nem jelentettem meg. Super qua quidem