Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 13. 1661-1664 (Budapest, 1888)
27. fejezet: 1661-1664 - Törvények és okiratok
per dnum Banfíi et Szentpali de supremo vezirio de motu Tartarorum et de principibus Valachiae certificavit, aliisque occurentiis, quas Vestrae Celsitudini in inclusis transmitto, unde omnia Vestra Celsitudo intelligere poterit. Apafi est bonus homo, pauper tantum posset parum respirare. Omnes literas in specie dno exc m o comiti a Rottal transmisi pro maiori notitia rerum praesentium. Belgradino quotidie expecto homines, qui quam primum redibunt, de rebus omnibus Vestram Celsitudinem certificabo. Iterum cum d. colonello Cob certas literas misimus ad Apaffium, ut iterum occurrentiis nos certificet. His me gratiae et clementiae Celsitudinis Vestrae commendo. Szakmar, di 29. Iunii, anno 1663. Celsitudinis Vestrae humillimus servus et capellanus Martinus Kaszony m. p. Kiilczim : Celsissimo principi ac domino, dno Ivanni Ferdinando s. R. i. principi a Porcia et Brugnara stb. (Bécsi áll. lt.) XXXII. 1663. jún. 20. Megliivó a júl. 10-ére kitűzött országgyűlésre. Michael Apafi dei gratia princeps Transylvaniae, partium regni Hungáriáé dnus et Siculorum comes etc. Generosi egregii et nobiles agiles íideles nobis dilecti, salutem et gratiam nostram. Xoha az elkerülhetetlen szükségnek mivoltához képest ez előtt egynehány napokkal Hűségteknek parancsoltunk az hadi expeditióra való felűles felől, mely rendelésünket mostan is lehetetlen azon okokra nézve megváltoztassuk. Mindazáltal hasonló elkerülhetetlen szükség kénszerít erre is bennünket, hogy mostani kglmes parancsolatunkra lépjünk. Nyilván lehet hűségteknél sőt az egész statusok előtt is, esztendeje már jóval elrnült miólta semminemű contributiót az nemes ország udvarunk népe és hadaink tartására nem rendelt, csak isten tudja mennyi sok fogyatkozással érkeztünk minden napi szükségünknek véghez vitelére; melyből már teljességgel kifogyván, kedvünk ellen kényszeríttetünk, ennyi sok fogyatkozásit látván is Hűségteknek,ez dologgal térhetnünk, de nem lévén semmi több medium fenn előttünk: parancsoljuk kegyelmesen és igen serio Hűségteknek, ad diem decimum (10.) Julii, ide fejérvári városunkban, azon
