Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 13. 1661-1664 (Budapest, 1888)

27. fejezet: 1661-1664 - Törvények és okiratok

1662. ÁPR. 28. 167 XIX. 1662. ápr. 28—jún. 14. Szentgyörgyi tárgyalásai Apafyval Erdélybe menetele s a béke helyreállítása iránt. a) 1662. ápr. 28. Ngodnak igaz szíbeli és illendő szolgálatomot ajánlom, istentől minden jót kívánok Ngodnak. Én hozzám érkezvén az Ngod ő fgénél levő követeinek írási és levelei, az melyek szólnak az Ngod méltóságos személyének, jól lehet ugyan, ha Ngodnak és annak az édes hazának igaz magyari jó akarója nem lőttem volna, feltaláltam volna módját, mit kellessék ez aránt cselekednem, nem is levén Ngodhoz semminemű keresztyén indulaton kivűl való obligatióm, sem kötelességem; mindazáltal hogy az egész világ előtt nyilván legyen, hogy mind Ngodnak s mind az édes anyánknak, marokni magyar nemzetünknek igaz alázatos fia és szolgája vagyok: imé bizonyos ember által, az kit békességesen és bátorságoson vissza is várok Ngod magyari és keresztyéni resolutiójával és válaszával, hozzá adván ezaránt az magam Ngodhoz és édes nemzetemre nézendő írásomot is. Édes Ngos uram igen hallogatom s híremmel vagyon, hogy Ngod fenyegeti az ő fge híveit, sőt hogy Ngodnak igazán megírjam, az minapi maga méltóságos asztalánál, azt tudakozván bizonyos emberektől Ngod, kik voltak az meggyesi gyűlésben az fejedelemség választásban, azt helybenhagyván, s magával el is hitetvén, mintha azért voltak volna némely rendek ottan, hogy fejedelmet választottak volna magoknak. Azt kérdette Ngod, hogy ha ott volt-e püspök uram, avagy nem ? mondván némelyek, hogy ő is ott volt, azt mondta Ngod, jó dolog, hogy nem tudtam azt az dolgot és gyűlést, egyébaránt én is emberemet küldtem volna abba az gyűlésbe, de elhigyje püspök uram, hogy bizony esztendeig sem mondott volna misét. Nem tudom édes Ngos uram, ha hasznos-e és gyiimölcsös-e Ngodnak ez az fenyegetőzés, avagy nem ? és egyez-e az Ngod fejedelmi instructiójával ezen dolog, melylyel felbocsátotta Ngod ő fge hatalmas személye eleiben főember követit Dániel István uramat, avagy nem ? Hiszen ha úgy tetszett Ngodnak, hogy maga dolgait keresztyéni állapotba hozza ő fge előtt, miért kell cselekedettel ellenkező dolgokot cselekedni; kétség nélkül tudja Ngod azt, hogy én affélétől bizony semmit nem félek; tudni