Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 13. 1661-1664 (Budapest, 1888)

27. fejezet: 1661-1664 - Törvények és okiratok

ságod ebbéli kívánságunknak, alázatoson vöttiik Nagyságodtól. Concludáltunk úgy kegyelmes urunk, álljon az Nagyságod kegyelmes dispositiójában, ha valamely igaz hívének kegyel mességéből kedveskedik az dézmákból, de vita durante senkinek az dézmát Nagyságod fiscus kárára ne is conferálja. Az kik pediglen pénzeket kiadták reá ország sziikségire, hogy azoknál contentatióig meghagyassák, s bírhassák Nagyságod kegyelmessége szerént, mi is approbáljuk. Az fiscalis jószágok állapotjáról pedig decernáltuk, hogy az melyek az országtól fiscalisoknak írattattak s mostan Nagyságodtól eladattattak, derekas, hasznos és érdemes hazafiainál meghagyattassanak, de közönséges személyektől elvétessenek, az fiscus ne fogyatkozzék meg, egyébaránt való kegyelmességit, kinek-kinek szolgálatjához és érdemességéhez képest Nagyságod egyébaránt is megmutathatja. A kik pedig pénzeket kiadták az fiscalis jószágoknak valami részeire, vagy ezüst, arany marhájokat, mind fiscalis, s mind egyéb rendbéli jószágok az olyanoknál, hogy meghagyattassanak, mígnem contentáltatnak, Nagyságod kegyelmes tetszése szerént, jovallattuk; az kik pedig feljebb inscribáltatták valoránál az nekik adott jószágokat, arról observáltassék az articulus, determináltuk. Az kik pedig nem fiscalis jószágot, hanem más olyat, mely azelőtt is övék volt s apprehendálták, donatiójok is extálván rólok, Nagyságod kegyelmes tetszéséből, azokat helyben hadtuk, salvo tamen jure alieno. Az kik annak felette harminczadokat, fiscalis vámokat, és egyéb fiscalis jövedelmeket pénznélkült bírnak, elvétessenek fiscus számára, és senkinek ne is conferáltassanak fiscus kárával, Nagyságod kegyelmességéből végeztük. Articulus III. Ingyen gazdálkodással, postaló és szekéradással kiknek tartozzanak. Noha az ingyen gazdálkodtatókról, és postálkodtatókról világos articulusunk extál, úgymint 1659-dik esztendőbéli második articulus, mely most is in vigore hagyatik, és Nagyságod kegyelmességéből augiáltatik azzal, hogy sohult az országban semmi rendek ne terheltessenek ingyen gazdálkodással, tereh hordozásokkal, postaló és ökör, s ló-szekéradással, hanem csak az kik in publicis regni negotiis járnak és Nagyságod szükséges dolgaiban fáradoznak, az kiknél Nagyságod czímere és salus conductusa leszen, csak azoknak tartozzanak az szükséghez képpest gazdálkodással, postaló és szekéradással. Egyéb rendbélieknek jó akaratjokon kívül, ez romlott hazafiai semmi gazdálkodással ne tartozzanak, hanem szál-