Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

ő nagysága, nem fenyegetőzésekkel, sem Ígéretekkel, sem adományokkal, sem valakikkel külön való beszélgetésekkel vagy mások által való intimatióval, sem semmi egyéb útakon, módakon azt nem impediálja, és senkire az szabados voxért indignatióját nem veti, mindenféle panaszolkodásoknak és igazságoknak elészámlálására szabadságot enged. 9. Hogy minden rendeknek és mind az három natiónak eleitől fogva bécsúszott és articulusokban íratott, vagy szokásban vött szabadságit és megbántódásit első közönséges országgyűlésiben ő nagysága megorvosolj 6S cl szabadsággal ellenkező articulusokat az országgal együtt tollálja ; sőt ennek utána is, ha valamely dolgot mind az három natio maga hasznára valót ítél, megegyez és áll rajta, s ő nagyságát requirálja: tartozzék confirmálni, melyet, ha nem cselekednék is, articulusban irattassék és ereje légyen. 10. Hogy urakot, nemeseket, kerített és mező városokot, székelységet és szászságot, régi és minden legitime emanáltatott privilégiumokban, donatiókban, annuentiákban, inscriptiókban, assecuratiókban és consensusokban, ab antiquo bévött ususokban salvo jure alieno és szabadságokban megtart. 11. Hogy az decretum és articulusok tartása szerént mindennek személyválogatás nélkül törvént szolgáltat ő nagysága, és méltó executiókat tétet, senkit sem személyében, sem jószágában, semminémű javaiban törvén nélkül meg nem bánt, sem másoknak bántani nem enged; úri, nemes és egyéb szabadsággal élő rendek közül törvény előtt senkit is nem árestáltat, semmi szín és mód alatt, hanem, baki legitima citatione mediante juris ordine in foro et eorum judicibus competentibus convictus et aggravatus esset, és semmi violentiákot avagy törvéntelenségeket akárkiktől is alatta valói közül senkin exerceálni nem enged; terminusokon és diaetákon is semminémű törvényeknek discussiójában ben nem ííl, holott ad suae Celsitudinis praesentiam appellálják az törvént, mint summus justitiarius eleiben; mely ő nagysága eleiben appellálandó törvényekben az tanácsi rendnek nagyobb részinek voxa álljon meg, kik is az decretum és articulus szerént tartozzanak törvént tenni ő nagyságával együtt. 12. Az fejedelem kinek-kinek szabadságot engedjen igazságának elémozdításában, és abban semmi színek és módok alatt senkit is meg ne akadályoztasson, és senki periben magát ne elegyítse, se írása, sem prókátoroknak avagy más rendbélieknek való paroncsolatok által, se penig semmi egyél» útakon ne is végezzen, senkivel azféle perben függő jószágoknak magára, feleségire avagy gyermekire való maradása felől, lévén decretalis útak és módok az jószágoknak fiscusra nem