Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

Articulus 8-us. Az szabad székelyek lófejek és darabontok avagy azoknak özvegyei adjanak főről-főre két-két tallért avagy ha az nincsen négy 4 for. annak felette marháiktól az fenn megírt mód szerént fizessenek. Ha penig meg nem akarnák adni, marháikat az szerént mint az vármegyén az tisztek exequálják. Az kinek penig semminémű marhája sem pénze nem leszen, az ki leteszi érette, szolgálja azt az pénznek letételéig, akkor aztán szabaduljon fel. Ha peniglen amaz felvenni nem akarná is, megkénálván a pénzzel, tehát praesentis articuli vigore absolutus legyen. Articulus 9-us. Az székelységen lévő minden rendeknek felszámlálására az tisztek hittel legyenek kötelesek, melyben ha szántszándékkal akárkinek kedveznének is, coniperta rei veritate az miben fogyatkozás lészen, azt letegyék, azonkívül in perpetuum infamisok legyenek. Hasonlóképpen az vármegyék is és városok tisztjei is, ha az fellebb megírt módok szerént az summának felszedésében hűségesen el nem járnak. Articulus 10-us. Az szász natio is capitatim adjon harmadfél fél tall.; ha az nem lenne, öt 5 for.; az magok rendeken levő embereknek penig felszámlálására az szerint az tisztek hittel legyenek kötelesek, az hol ha valami kedvezést cselekednének, büntettessenek ógy mint az vármegyéknek és székeknek tisztei; hasonlóképpen annak felszedését is az feljűl praefigált napra végbe vigyék, sub poena ibidem specificata. Articulus 11-us. Az szász papok is valamit annualis taxájokban szoktak contribuálni ezen summában is annyit adjanak, melyet azon tartományban lévő ő kegyelmek decányi és tisztei szedjenek fel sub poena suprascripta. Articulus 12. Az országban letelepedett görögöket hogy csak annyira engedjük azmint magunkat vetettük, méltónak nem ítélhetjük, mivel ez hazában idegenek lévén sokkal több hasznot vesznek, mintsem sok liazafiai. Azért minden javokat az feljebb megírt poena alatt iriventáltatván, annak az helynek tiszti az hol