Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)
26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok
atyánkfiait, az nemesség részéről hozzánk visszabocsátották a végre, hogy magunk személy szerént mennénk ki, melyet már megírt bizonyos okokra nézve, mi is illendőnek nem ítélhetvén, azalatt ő klmek assecuratoriájokat (melyet nekünk beküldtek volt) nekünk írott levelekben öt punetumokban circumscribálván abrogálták, az mint 2-da praesentis levelekből ő klemeknek látjuk, mely punctumok verbaliter ezek: 1. viseljék rendesen magokat. 2. okot ne szolgáltassanak az veszekedésre, 3. valami ártalmunkra való dolgokba ne elegyítsék magokat, 4. ne circálódjanak, 5. költött híreket ne hintegessenek. Mű mindazáltal akarván tovább is igaz sinceritással hazánk megmaradásáról ő klmekkel bizonyos atyánkfiai által (azmint már ő klmek is kívánják vala) együtt consultálkodni, és minden istenes utakat, módokat színezés nélkül elkövetni, nitro újabban ezelőtt egynéhány nappal írtunk ő klmeknek, abrogált assecurátoriájok helyében küldjenek ójobban assecuratoriát circumscribálás nélkül mind magok s mind az mlgos fejedelem ő nga részéről s készek vagyunk oblatiónk szerént ő klmekkel hazánk megmaradásáról együtt tractálnunk, melyet szívesen is vártunk, de mire nézve ő klmek tudhatják, mind ez óráig ő klmek választ reá nem tőnek. Melyből gondolhatnánk ne talám ugyan feltett czéljok ő klmeknek, hogy minket abscindálni akarván magoktól, se értelmünket ne vegyék, se magok akaratjokat ne jelentsék; mely ha ügy vagyon, isten s világ ítélje meg az ő klmek igyekezetit. Még is mindazáltal mind jó lelktinkismereti serkentvén, mind hazánkhoz való szeretetünk izgatván, akarók ő klmeknek ex super abundanti mind Várallyai uram s mind írásunk által jelentenünk, hogy mi készek volnánk siralomra jutott édes hazánknak megmaradásáról ő klmekkel egyetértenünk, discurálnunk, magunk tetszését declarálnunk, ő klmek akaratját megértvén, megegyeznünk, és minden istenes utakat, módokat elkövetnünk (már azmint ő klmek is kívánták bizonyos atyánkfiai által) assecuráltatván ő klmektől, az mlgos fejedelemtől ő nságától circumscribálás küvűl, melyet ha ő klmek mégis mi tőlünk denegálnak, bátorságoson ez világ eleibe merjük terjeszteni, édes hazánk végső romlásának nem mi, hanem klmetek lesznek okai, melyről mind isten, mind ez világ előtt protestálunk. Sőt ő klmek kik odagyűlekeztenek, oly conclusumokat tegyenek jövendőben is, magoknak ő klmeknek s hazánk megmaradására czélozzanak. (Keresztury Demeter Naplójából).
