Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)
26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok
Ha conditióinak meg nem állásával vádoltatnék Barcsai Akos urunk ő naga, megkérdhetni, melyik ellen vétett, mert az törek kezében hogy ment, hitének felelt meg vele, onnét is volt mind magának, mind az országnak függése. Annakfelette az Keresztes mezein az egész ország lelkére kénszerítette Kemény János uram, ha Rákóczi György uram ő naga porta engedelme kívül az fejedelemséghöz akarna nyúlni, bemenjen az törek közében, magát is reáígérvén, Mihne vajdához bemegyen, melynek senki az ország fiai közzűl ellene mem mondott. Törekedés, kezesség, ígíret mind fenforogván, azokkal nem engesztelődött az porta, melyet az levelekből megláthatni, sőt annyira ment, hogy ha mégis Rákóczi György uram ő naga mellé áll az ország, megírta császár elveti mind magát, mind adóját. Ha az ország megmaradása felől való tetszésünket kívánja az ország érteni, mi az portához való hűségi ten és engedelmességben ítíljiik megmaradliatását, úgyis reménljük, isten kegyelméből végben vihetnők, csak Rákóczi György uram ő naga csendesednék és magát elvonná, megmaradna az egész ország, ellenség lova lába nem nyomná földét. Sőt ha az oda való küldésben mód adatnék, reménljük, hogy az reánk vetett summa leengedtetnék, az adó is szállana, melynek rövid üdő alatt végére mehetnénk. Ha azért az nemes országnak és Rákóczi György urunk ő nagának tetszeni fog, mi az megmaradásnak útját megpróbáljuk, csakhogy az válaszig az mi állapatunk is legyen illendő karban, melyről való kívánságunkat elő fogjuk adni és ha ugyancsak romlására igyekeznék az szegény hazának az az hatls nemzetség, készek leszünk hazánkat ő kegmekkel egy értelemből oltalmazni. Mindezeket szóval világosíthatják az nemes ország kezző {közzé) bocsáttatott atyánkfiai, sőt ha miről kívántatik, bűvebb tanúságot is vehetnek tőlünk. Az fejedelem Rákóczi György u. ő naga ellen való panaszinkat ő kegmek magoktól elé ne hozzák, alkalmatosságot [se] szolgáltassanak reá, hanemha az kételenség adja tenniek és az más részről szorongattatik az dolog. Ha előbbi méltóságos fejedeleni ő naga Kegmetek kezzől valakivel szemben akarna lenni, keresztény kötelességére s jó lelkiismeretire kénszerítjük egymás nélkül édes hazánk és magunk közönséges állapatjára tartozó dolgokról
