Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - XI. 1659. sept. 24—oct. 7. Marosvásárhelyi országgyűlés

1659. SZEPT. 24— OCT . 7. 33 leltételek felett folyt a vita : az általános amnestiából a fejede­lem kivette Nadányit, s Barcsay conditioiból az ellene inté­zetteket kivánta töröltetni. Megtörténvén a megállapodás az adandó válaszban, átküldötték a fejedelemhez. Ezután az oláhországi követeket hallgatták ki, kik az 1636-iki szövetke­zés megújítását ajánlották. Utánok egy török csauszt hall­gattak ki, ki a budai basa temesvári táborából hozott levelet az országnak. 1) Oct. 2-án vették ezt tanácskozás alá saz ered­mény nem lehetett más, mint az eddigi határozatoknak meg­felelő : megkísértik a kiegyezést a portával, megajánlják az általa kivetett sarcz kifizetését, de oly feltétel alatt, hogy Szolimán szultán athnameját erősítse meg. Ha ezt nem fogadja el a porta, fegyverrel is fogják magukat védelmezni. Oct. 3-án felolvasták Barcsay conditioiból azokat, melyeket a fejede­lem elé terjesztenek, a budai vezérhez irt levél fogalmazatát, továbbá a Mihne vajdához a szövetkezés ügyében írott levelet s még ezenkívül több levél fogalmazványát. Ez alatt lejött a fejedelmi resolutio a rendek előterjesztésére: a fejedelem kívánja, hogy a rendek tegyék le az esküt — mert az Inno­centia Transylvaniae czimű mocskos írás oda mutat, mintha né­melyek azt hinnék, hogy az alól fel vannak oldva; továbbá átalános amnestiát nem akar adni a fejedelem. De a rendek ragaszkodtak ehez, s a fejedelem most megnevezett egyne­hányat, kiknek nem akar amnestiát adni. Ebbe sem nyugod­tak bele a rendek s végre is estefelé eredmény nélkül osz­lottak el. Oct. 4-én még mindig efölött folyt a vita. A dolog mái­személyes kérdéssé kezdett lenni Bedőliázy és Mikes közt: de azt mégis lecsendesítették, s végre is szövegezték az arti­culusokat. Azalatt egymásra jöttek levelek az országhoz Barcsaytól, ki tiltakozott az ellen, mintha az országra most Temesvárt újabb terheket rótt volna, vagy mintha az orszá­got vádolta volna, a Szebenbe szorúlt uraktól, kik hasonlag Barcsay ártatlansága mellett szálltak síkra 2): de jöttek a panaszok is mindenfelől, hogy a hadsereg mindenfelé jobban garázdálkodik, mintha török volna, s hogy egyesek javai ]) L. Törvények Okiratok XL. a). 2) Törvények és Okiratok XL. b) c) cl). EHDÉLYI ORSZÁGGYŰLÉSI EMLÉKEK. XII. K.

Next

/
Thumbnails
Contents