Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)
26. fejezet: 1657-1660 - XI. 1659. sept. 24—oct. 7. Marosvásárhelyi országgyűlés
visszafordultak. 1) S valóban, Mihne maga fordult Rákóczylioz követei által, s a találkozás Balásfalván volt. 2) De a rendek csak lassan gyülekeztek s teljesen készületlenek voltak arra nézve, hogy mi fog történni. Rákóczy kész kiegyezési tervezettel akart előttök fellépni, s a helyett teljes szakadásról kelle jelentést tétetnie. Az első érdemleges gyűlés szept. 26-án volt: itt Kemény János tett jelentést a Barcsayval folytatott tárgyalások bukásáról. Ennek végeztével Mikes Mihály, a Rákóczy korlátnoka, jött be a rendek közé, elfoglalta az elnöki széket s felolvasta kinevezési okmányát. Azután egy hosszabb beszéddel ecsetelte a dolgok állását, az ország hanyatlását Barcsay alatt, melyek őt érdemetlenné tették, hogy a fejedelemség tovább is nála hagyassék. Épen ezért Rákóczy egyszerűen visszaveszi a fejedelemséget, új electiot azonban nem kiván, mert a rendek hitét ő mindig fentartotta, oüerálván azoknak, kik hozzá hívek maradnak, kegyelmességet. Mielőtt azonban efölött tanácskoznának, óhajtja felolvastatni Barcsay és Haller Gábor censuráját a lengyelországi expeditióról, 3) hogy tűnjék ki azon állításuk tarthatatlansága, mintha ők nem javalták volna ama hadjáratot. Ez megtörténvén, kihallgatták Barcsay portai kapitihájának postáját Tatár Jánost, kitől a kapitiha szóval izente a rendeknek, hogy Rákóczy alatt sorakozzanak. Most Mikes felszólította a rendeket szavazásra, elhagyván maga a templomot, Krauss TT. 1. és 6. 11. Kornis levele Rákóczyhoz Tergovistból 1659. szept. 19. II. Rákóczy György diplomácziai összeköttetései 653. 1. Hurmuzaky Fragmente zur Geschichte der Rumänen. III. 248. 1. 2) Krauss II. 8. 1. 3) L. Törvények és Okiratok XXXVI. Horváth Kozma azt irja (Thaly: Tört. Kalászok 61-ikl.): »Volt ilyen tractája Rákóczy fejedelemnek Kemény Jánossal: minthogy ó'tet a porta semmiképen nem akarja szenvedni a fejedelemségben s Barcsay Ákos is bement a törökök közé, conditiók alatt Rákóczy György Kemény Jánost promoveálja az erdélyi fejedelemségre, s ugyan e végett convocaltatta az erdélyi hazafiait s statusit Marosvásárhelyre ; úgy is volt ez tudva a belső embereknél s még Kemény Simon uramnál is. Azonban magok tudhatták közelb okait a változásnak — mindazáltal némely emberek Rákóczy fejedelem mellett lévén, Kemény János nem jóakarói irigyelvén az ő előmenetelét, azonban Rákóczy fejedelem is inkább szeretvén magát másnál s nem akarván más ember kebelébe eperjet szedni, megváltoztatta minden elméjét«
