Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

bizony boszút áll Nagyságodon, lia nem akar szűnni. Azokat is az minket nyomorgató lator vesszőket az tűzre teszi, nem szenvedvén sokára az iszonyú kóborlást, tolvajlást, dúlást, praedálást. Ha penig Nagyságod magát megcsendesíti, hatalmas az isten, Nagyságodat újabban felemeli az poenitentia tartás után, (ugyanis nem boszúállásra való ügyekezet, hanem igaz poenitentia kívántatik ehez), mint szintén Manassest, noha isten Nagyságodat még szintén Manasses állapotjára nem juttattá. Melyet eltartóztatni ő felségétűi szűből kívánunk, ha Nagyságod ez méltatlan cselekedetektűi megszűnik. Demptum 20. Octobris 1659. Szathmariny. (Az erdélyi Múzeum-egylet birtokában lévő példányról). XXXIV. 1659. j ú 1. 20. Rákóczy György patens levele Erdély rendetliez. Rákóczi György isten kegyelmibűi Erdély országának fejedelme, Magyarország részeinek ura, és székelyek ispánja. Elhisszük, az Tiszán általjővén, Kegyelmetek közé sok híreket visznek, mi fegyverkeznénk Erdély országa ellen ; úgy vagyon, az mi keresztény indulatunk ellenkezőül háláltatik, ország végezése megszegetett, de mivel mi keresztények vagyunk, afHictis aftlictionem addere nem akarunk, remélvén, eszekben veszi Kegyelmetek országúi magát, méltatlan nagy gyalázatjára az nyomorodott országnak végezések bontatik, megtér útára az mi megbántódásinkat megorvosolni, minket, kitűl inkább háborújok idein oltalmat várhat, tovább nem iniuriál, öt, hat ember liálaadatlan cselekedetiért nagy adózás alatt nyögő megromlott országot mi rontsuk, pusztítsuk, kinek sebeit inkább gyógyítanék, nem férő cselekedet; csak Kegyelmetek is légyen csendességben, minket ne gyalázzon, az olyakat zabolázza, emberinket ne fogdossa, szerelmesinket ne károsítsa, éljen csendesen, arasson, kaszáljon, keresztini hivatalját, kézi munkáját vigye végben; az mi fegyverünk nem ártására, inkább ha veszi oltalmára készebb; mi csendesen élni akarunk, az szegény romlott hazát, községet az mi atyai jó indulatunk felől, beljebb való atyjok fiait is bizonyossá teheti; egyébkint ha kik Kegyelmetek mostani gondviselői közül mit indítnak, kiknek fegyverektűi istent híván segítségül nem félünk, az szegénység, Kegyelmetek is romol, azt átkozza, mi